Szabó Magda regénye ihlette játszóteret építettek Debrecenben

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 2.

Sorköz

A Sziget-kék játszóteret 1,2 milliárd forintos EU-s támogatásból hozták létre.

Szabó Magda Sziget-kék című könyve ihlette a legújabb debreceni játszóteret, ami komoly komplexum lettadta hírül az RTL Klub. A korábbihoz képest nagyobb területet és új játékokat is kapott kapott a játszótér, amelyet 1,2 milliárd forintos EU-s támogatásból újítottak fel.

A játszótéren a regény csodavilágát igyekeztek megidézni, a szigetet, ahol fantasztikus masinákat, csodatévő gyógyszereket, bölcs törvényeket talál a főhős kisfiú, Valentin. Ez az a helyszín a könyvben, ahol a helyi tudósok kutatni kezdik az elixírt, amellyel megmenthetik Valentin édesanyját. Ennek sziget-kéknek kell lennie, olyan kék színűnek, ami máshol nem állítható elő.

 
Szabó Magda Sziget-kék című könyvének egy korábbi kiadása.

Az 1959-ben megjelent Sziget-kéket kritikusai az utópia műfajába sorolták, mert a regénybeli sziget olyan világmodellt ábrázol, amelyben ember és állat, tudomány és természet harmóniában létezik egymás mellett. Ma inkább már úgynevezett zöld mesének definiálnánk, amely az állatok védelmét, a fenntartható fejlődést és a humanizmust közvetíti, méghozzá olyan magától értetődő módon, ami talán a gyerekek számára a legtermészetesebb.

Ebben a mesei világban lehet most játszani a felújított debreceni játszótéren, ahol a regény több állatfigurája is megjelenik, és ahol egy ötemeletes kilátót is elhelyeztek hatalmas csúszdákkal.

(RTL Klub)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.