Szerelmes levelet talált egy antikvár könyvben

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. szeptember 10.

Sorköz

Évekig kutatott a címzett és a feladó után a magyar katona. Megtalálta a családot.

Hosszú évek kutatómunkájával visszajuttatott egy antikváriumi könyvben talált, a második világháború alatt írt szerelmes levelet a néhai szerelmespár leszármazottjának egy tartalékos katona – közölte a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság vasárnap a Facebook-oldalán.

A parancsnokság miskolci toborzóirodáján hadisírok felkutatásával és a hősi emlékművek nyilvántartásával foglalkozó Bukta László zászlós tíz évvel ezelőtt bukkant rá egy antikváriumban egy könyvben Bodnár Gyula őrvezető 1943-ban írott és Kassán feladott levelére. Megvette a könyvet, benne a levéllel, nyomozásba kezdett, hogy felderítse a levélíró történetét.

Arra jutott, hogy Bodnár Gyula őrvezető Kassán szolgált a helyi gépkocsizó könnyűtüzér osztály első ütegében. A levelet 1943-ban a kassai laktanyában írta meg az akkor 22 éves őrvezető az ő „Marikájának”. A levélben a szerelmes szavak mellett az is olvasható, hogy a fiú reméli, a háború után össze tudnak házasodni. 

A levelet Aszalóra címezték. A miskolci toborzóiroda katonája a helyi anyakönyvvezető segítségével kiderítette, hogy Bodnár Gyula és Marika túlélte a háborút, azonban a férfi hadifogságba került. Végül 1951 áprilisában tudtak összeházasodni. A világháborút, majd a hadifogságot is túlélő Bodnár Gyula 1984-ben hunyt el, nem sokkal később felesége is meghalt. A házasságból két gyermekük született, a fiatalabb, Busku Jánosné Bodnár Anna Mária ma gyógyszerészként dolgozik Miskolcon.

Azt nem sikerült megtudni, hogy a levél eljutott-e annak idején a címzetthez, az sem derült ki, milyen körülmények között került az antikváriumi könyvbe.

Bukta László most a levelet – nyolcvan évvel a megírása után –, szeptember 6-án átadta az egykori szerelmespár leszármazottjának. Busku Jánosné Bodnár Anna azt mondta, családja ezzel a levéllel korábban nem találkozott, mindössze néhány tábori levelezőlap és képeslap maradt fenn édesapja háborúbeli üzeneteiből.

Címlapképünk forrása a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság Facebook-oldala

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?