Szombaton kiosztották a 2021-es Szépíró-díjakat

  • narancs.hu
  • 2021. november 1.

Sorköz

A Szépírók Társaságától idén Kemény István, Bánki Éva, Fenyvesi Orsolya és Karádi Éva kapta meg az elismerést.

A XVII. Szépíró Fesztiválon, 2021. október 30-án adták át az idei Szépíró-díjakat. Szépirodalom kategóriában Kemény István, értekező próza kategóriában Bánki Éva nyerte el a díjat, a Junior Szépíró-díjat Fenyvesi Orsolya, a Kéri Piroska-díjat pedig Karádi Éva kapta – számolt be róla a Litera.

A 2001-ben alapított Szépíró-díjat, melyet eredetileg vers, próza és kritika/esszé kategóriában ítéltek oda, néhány év szünet után 2018-tól vers/próza (szépirodalom), illetve kritika/esszé/értekező próza kategóriában adják át a szakmai zsűri által érdemes talált alkotóknak. 2019 óta létezik a Szépírók Társasága Junior-díja, mely olyan, 35 év alatti, bármely műfajban tevékenykedő irodalmi szerző munkáját hivatott elismerni, aki egyrészt érdemi figyelmet keltett irodalmunkban, másrészt tevékenysége adott esetben másokat is alkotásra inspirál, 2020-tól pedig a két éve elhunyt Szépíró-alelnök, Kéri Piroska emlékére jeles irodalomszervezők számára alapított Kéri Piroska-díjat is átadják. A 2021-es díjátadó felvétele online is megtekinthető.

 
Fotó: Oláh Gergely (facebook.com/SzepirokTarsasaga) 

A Szépíró díj kuratóriumát – a 2018-as újraindulás óta – három évre kérik fel. 2018–2021-ig Babiczky Tibor, Garaczi László és Tóth Krisztina voltak a zsűriben. 2021-ben új zsűri – Deres Kornélia, Németh Gábor és Péntek Orsolya – kezdte meg munkáját. Az idei díjazottak már az ő döntésük alapján kapják meg az elismerést.

A díjak létrejöttét és átadását magánadományozók finanszírozzák. A Kéri Piroska-díj létrejöttében és fenntartásában elévülhetetlen érdemei vannak az egykori alelnök családjának.

A díj 2018-as újraindulása óta 2018-ban Csaplár Vilmos, Krusovszky Dénes, Molnár Krisztina Rita, Schein Gábor, Szilasi László, Tolnai Ottó; 2019-ben Ungváry Rudolf, Szilágyi Zsófia, Ferencz Mónika; 2020-ban pedig Cserna-Szabó András, Hetényi Zsuzsa és Szendi Nóra részesült az elismerésben.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.