Szombaton kiosztották a 2021-es Szépíró-díjakat

  • narancs.hu
  • 2021. november 1.

Sorköz

A Szépírók Társaságától idén Kemény István, Bánki Éva, Fenyvesi Orsolya és Karádi Éva kapta meg az elismerést.

A XVII. Szépíró Fesztiválon, 2021. október 30-án adták át az idei Szépíró-díjakat. Szépirodalom kategóriában Kemény István, értekező próza kategóriában Bánki Éva nyerte el a díjat, a Junior Szépíró-díjat Fenyvesi Orsolya, a Kéri Piroska-díjat pedig Karádi Éva kapta – számolt be róla a Litera.

A 2001-ben alapított Szépíró-díjat, melyet eredetileg vers, próza és kritika/esszé kategóriában ítéltek oda, néhány év szünet után 2018-tól vers/próza (szépirodalom), illetve kritika/esszé/értekező próza kategóriában adják át a szakmai zsűri által érdemes talált alkotóknak. 2019 óta létezik a Szépírók Társasága Junior-díja, mely olyan, 35 év alatti, bármely műfajban tevékenykedő irodalmi szerző munkáját hivatott elismerni, aki egyrészt érdemi figyelmet keltett irodalmunkban, másrészt tevékenysége adott esetben másokat is alkotásra inspirál, 2020-tól pedig a két éve elhunyt Szépíró-alelnök, Kéri Piroska emlékére jeles irodalomszervezők számára alapított Kéri Piroska-díjat is átadják. A 2021-es díjátadó felvétele online is megtekinthető.

 
Fotó: Oláh Gergely (facebook.com/SzepirokTarsasaga) 

A Szépíró díj kuratóriumát – a 2018-as újraindulás óta – három évre kérik fel. 2018–2021-ig Babiczky Tibor, Garaczi László és Tóth Krisztina voltak a zsűriben. 2021-ben új zsűri – Deres Kornélia, Németh Gábor és Péntek Orsolya – kezdte meg munkáját. Az idei díjazottak már az ő döntésük alapján kapják meg az elismerést.

A díjak létrejöttét és átadását magánadományozók finanszírozzák. A Kéri Piroska-díj létrejöttében és fenntartásában elévülhetetlen érdemei vannak az egykori alelnök családjának.

A díj 2018-as újraindulása óta 2018-ban Csaplár Vilmos, Krusovszky Dénes, Molnár Krisztina Rita, Schein Gábor, Szilasi László, Tolnai Ottó; 2019-ben Ungváry Rudolf, Szilágyi Zsófia, Ferencz Mónika; 2020-ban pedig Cserna-Szabó András, Hetényi Zsuzsa és Szendi Nóra részesült az elismerésben.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.