Babos Tímea párosban nyert a Roland Garroson

  • MTI
  • 2019. június 9.

Sport

Babos Tímea és Kristina Mladenovic nyerte meg a női párosok versenyét a francia nyílt teniszbajnokságon.

A vasárnapi döntőben 6:2, 6:3-ra legyőzték a kínai Tuan Jing-jinget és Cseng Szaj-szajt.

A második helyen kiemelt magyar-francia duó remekül kezdte sorozatban harmadik Grand Slam-döntőjét, kétszer is elvette az ázsiaiak adogatását, és 33 perc alatt szettelőnybe került. A folytatásban 2:0-ás vezetésnél az ellenfél brékelt, ám Babosékat ez sem zavarta meg, bátor játékkal 4:1-re és 5:2-re is vezettek, majd Babos kiszerválta a meccset.

false

 

Fotó: Wikipédia

A találkozó 1 óra 10 percig tartott. A kétszeres WTA-világbajnok Babos a 22. tornagyőzelmét aratta párosban, és a tavalyi Australian Open után a második Grand Slam-trófeáját szerezte meg.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.