Fábián Bettina ötödik lett 10 kilométeres nyíltvízi úszásban

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. augusztus 8.

Sport

Csütörtök reggelre végre úszható lett a Szajna, így megtarthatták a versenyt. 

Fábián Bettina remek teljesítményt nyújtva az ötödik helyen végzett a nyíltvízi úszók csütörtöki 10 kilométeres versenyében a párizsi olimpián.

A Szajna vízében szerdára már a határérték alá csökkent a baktériumszint, így nem volt akadálya annak, hogy reggel 7.30-kor elrajtoljon a 24 fős mezőny, amelyben Fábián a 23-as rajtszámot kapta.

A start és a cél a III. Sándor hídnál volt, a versenyzőknek innen kellett a sodrásiránnyal megegyezően előbb az Invalidusok hídja, majd az Alma hídja alatt átúszniuk és vissza, így várt rájuk hat 1666 méteres kör és a befutó.

A 19 éves magyar versenyző a viadal elején a mezőny végében haladt. Hogy a sodrás mennyire befolyásolta a különbségeket, jól mutatja, hogy Fábiánnak az első kör végén közel egyperces volt a hátránya az élen haladókkal szemben, ez azonban a "könnyebb" úton pillanatok alatt kevesebb, mint félpercesre csökkent.

A magyar úszó a táv feléhez érkezve a tizedik helyen tempózott, a hátránya ekkor közel 20 másodperc volt a legjobbakkal szemben.

Az első három, a 2016-ban arany-, három éve Tokióban ezüstérmes holland Sharon van Rouwendaal, valamint az ausztrál Moesha Johnson és az olasz Ginevra Taddeucci ellépett a többiektől, triójuk több mint 30 másodperces előnnyel vághatott neki az utolsó körnek, Fábián ekkor a hatodik helyen úszott.

A cél előtt 800 méterrel az élbolyt tekintve már csak az volt a kérdés, milyen sorrendben érkeznek be. Az utolsó kanyarra a holland tökéletes ívben érkezett meg és a záró száz méteren magabiztosan maga mögött tudta tartani ellenfeleit, így nyolc év elteltével másodszor is olimpiai bajnok lett. Mögöttük Fábián a második bolyban viszont befogta olasz riválisát is, és a címvédőként érkezett brazil Ana Marcela Cunha mögött már az ötödik helyen tempózott. Fábián a hajrában is megőrizte pozícióját és szenzációs versenyzéssel ötödikként csapott a célba.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.