Fábián Bettina ötödik lett 10 kilométeres nyíltvízi úszásban

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. augusztus 8.

Sport

Csütörtök reggelre végre úszható lett a Szajna, így megtarthatták a versenyt. 

Fábián Bettina remek teljesítményt nyújtva az ötödik helyen végzett a nyíltvízi úszók csütörtöki 10 kilométeres versenyében a párizsi olimpián.

A Szajna vízében szerdára már a határérték alá csökkent a baktériumszint, így nem volt akadálya annak, hogy reggel 7.30-kor elrajtoljon a 24 fős mezőny, amelyben Fábián a 23-as rajtszámot kapta.

A start és a cél a III. Sándor hídnál volt, a versenyzőknek innen kellett a sodrásiránnyal megegyezően előbb az Invalidusok hídja, majd az Alma hídja alatt átúszniuk és vissza, így várt rájuk hat 1666 méteres kör és a befutó.

A 19 éves magyar versenyző a viadal elején a mezőny végében haladt. Hogy a sodrás mennyire befolyásolta a különbségeket, jól mutatja, hogy Fábiánnak az első kör végén közel egyperces volt a hátránya az élen haladókkal szemben, ez azonban a "könnyebb" úton pillanatok alatt kevesebb, mint félpercesre csökkent.

A magyar úszó a táv feléhez érkezve a tizedik helyen tempózott, a hátránya ekkor közel 20 másodperc volt a legjobbakkal szemben.

Az első három, a 2016-ban arany-, három éve Tokióban ezüstérmes holland Sharon van Rouwendaal, valamint az ausztrál Moesha Johnson és az olasz Ginevra Taddeucci ellépett a többiektől, triójuk több mint 30 másodperces előnnyel vághatott neki az utolsó körnek, Fábián ekkor a hatodik helyen úszott.

A cél előtt 800 méterrel az élbolyt tekintve már csak az volt a kérdés, milyen sorrendben érkeznek be. Az utolsó kanyarra a holland tökéletes ívben érkezett meg és a záró száz méteren magabiztosan maga mögött tudta tartani ellenfeleit, így nyolc év elteltével másodszor is olimpiai bajnok lett. Mögöttük Fábián a második bolyban viszont befogta olasz riválisát is, és a címvédőként érkezett brazil Ana Marcela Cunha mögött már az ötödik helyen tempózott. Fábián a hajrában is megőrizte pozícióját és szenzációs versenyzéssel ötödikként csapott a célba.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.