Kikaptak a hollandoktól a magyar női kézilabdások

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. augusztus 3.

Sport

A negyeddöntőben így is ott a csapat, de még nem tudni, ki lesz az ellenfelük.

A párizsi olimpián a magyar női kézilabda-válogatott már továbbjutott a csoportjából, a hollandok ellen az volt a kérdés a szombat reggel lejátszott meccsen, hogy melyik helyen várjuk a folytatást. Az viszont csak estére derülhet ki, melyik nemzettel találkozik a csapat a negyeddöntőben – írja a Telex.

Felváltva vezettek a csapatok az első negyedórában, 8-8 után először léptek el két góllal a hollandok, Golovin Vlagyimir ekkor időt kért. A sorokat viszont nem sikerült rendezni, mert négy gól lett a különbség. 9-13 után viszont a hollandok hibáztak, a magyar védekezés összeállt valamennyire, és az indulásgólokkal egy perc alatt sikerült három találatot lefaragni a hátrányból. A félidő végére megint jött egy szétesés, és újra négy góllal (14-18) ment el Hollandia.

A szünetben 19-16 volt oda, a rengeteg kapott gól önmagáért beszél. A holland ászok jól és eredményesen játszottak, elsősorban Abbingh és Malestein húzta ekkor őket.

A második félidőben 3-4 gól között mozgott általában a különbség. Nyolc perccel a vége előtt Füzi-Tóvizi szerzett labdát, Simon pedig végigrohant a pályán, és értékesítette a ziccert. (24-26) A hollandok támadásában nem volt ötlet, fel lehetett jönni egy gólra. Két esély is volt arra, hogy nyílt legyen a hajrá, de egyik támadásból sem sikerült lövésig eljutni, Albek Anna kiállítása után pedig Wetering a szélről háromra növelte a rivális előnyét öt perccel a vége előtt, amivel el is döntötte a találkozó sorsát.

A végén Bíró Blanka kis híján feliratkozott a gólszerzők közé, de a lövése kijött a kapufáról.

A magyar válogatott gólkülönbsége ezzel mínusz hármassá vált, de még így is minden esély megvan a harmadik hely megőrzésére,

mert Angoláé mínusz tizenkettes. Nagyon meg kellene, hogy verjék a brazilokat a 14 órakor kezdődő találkozón, hogy előzni tudjanak.

A másik ág meccseit négy órától rendezik. A norvégok, dánok és svédek egyaránt hat ponttal állnak a másik csoportban. Norvégia Dániával játszik, a svédek a szlovénokkal. Ha a norvégok és a svédek is nyernek, akkor Magyarországnak a svédek jönnek a Lille-i negyeddöntőben, ami lényegesen jobb lenne, már csak azért is, mert a debreceni olimpiai selejtezőn sikerült őket legyőzni, míg a norvégokat csak igen ritkán.

A csoport állása: 1. Franciaország 8 pont, 2. Hollandia 8 pont, 3. Magyarország 5 pont (-3), 4. Angola 3 pont (-12), 5. Brazília 2 pont, 6. Spanyolország 0 pont.

A másik csoport: 1. Norvégia 8 pont (+18) 2. Svédország 8 pont (+11), 3. Dánia 8 pont (+2), 4. Németország 2, 5. Korea 2, 6. Szlovénia 2.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

  • Keresztesi József

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.