Labdarúgó-EB: Narancssárgaság

szerző
- pa -
publikálva
2000/26. (06. 29.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A hollandoknak nincs "hivatalos" nemzeti érzésük. A trikolórt gyakorlatilag csak igazi állami ünnepeken látni, a nem hivatalos nemzeti elkötelezettség színe a királyi ház (Oranje Nassau) jelképe - a narancssárga.

Helyszíni szemle

A narancssárgaság akkor szedi áldozatait, amikor egy átlagos holland sportesemény vagy királynőnapja ürügyén bulizni akar. Az EB tökéletes kifogás arra, hogy konszolidált ötvenes urak narancssárga parókát húzzanak a fejükre, narancssárga facipőt a lábukra, és narancssárgára pingálják kiskorú gyermekeiket.

Bármi lehet narancssárga: a festék mindig segít. Az igazi holland ilyenkor feldíszíti az ablakait, esetleg lefesti a ház homlokzatát, narancssárga virágot ültet. Egyes kerületekben a lakók pénzt gyűjtenek, utcabizottságot alakítanak, és

közösen vétenek

a közízlés ellen. Aztán, ha jó idő van, kirakják a tévét a narancssárgára mázolt házak elé, vesznek EB-chipset (a csomagoláson Kluivert fejel), néhány rekesz sört, és együtt nézik a meccset. A boltokban árengedménnyel kapható a narancssárga krepp- papír, a plüssoroszlán. Vécépapír narancssárga HUP Holland, HUP felirattal vagy kis narancssárga oroszlánokkal, Oranje-zászló a sarki barkácsboltban csak 19,95 gulden, amíg a készlet és az EB tart. A banknál narancssárga pontokat gyűjthetsz, és beválthatod őket narancssárga labdarajzolatú barbecue-ra, felfújható narancssárga kispadra, fürdőlepedőre.

A boltok kirakataiban ha más nem, egypár narancs vagy narancssárga szalvéta, a buszokon, villamosokon, taxikon kis narancssárga zászló, a virágárusnál

narancssárga rózsa,

a cukrásznál EB-torta, a péknél EB-papírzacskó, a közértben narancsszín aprósütemények. Az EB nagyszerű alkalom a kereskedőknek, hogy megszabaduljanak elfekvő műanyag, ronda, semmire sem használható narancssárga készleteiktől... Koton, napszemüveg, esőkabát, fehérnemű, kínai póló - kétévente, EB és vb körül, minden eladható.

Az élelmiszerbolt ajánlatában: narancsízű puding (természetesen EK-konform, labdamintás csomagolásban), narancsos joghurtital, narancslé - buborékos vagy buborék nélküli - a szokásosnál nagyobb választékban.

A narancssárgaság nem ismer osztályhatárokat: vasárnap este láthattuk, hogy az Oranje-ház trónörököse, Willem Alexander is megfertőződött. Elegáns öltönye alatt narancssárga mellényben virított a rotterdami főlelátón, az ötödik holland gól után még egy kicsit el is ragadtatta magat a királyi fenség: felugrott székéből, úgy tapsolt.

- pa -

Június 21.:

Franciaország-Hollandia

A D csoport utolsó meccse ütközik A Zene Ünnepével. Normálisabb országokban elhalasztották volna az ünnepet, de itt a muzsika legyőzi a focit. Negyedórával a meccs előtt még van hely a legjobb asztalnál egy félig üres étteremben. A magas kultúra és parasztság országában nem igazán szeretik a focit (Marseille-en kívül, de az már félig egy másik világ). Két éve, a francia vb-diadal másnapján a l´Equipe, a francia Nemzeti Sport főleg arról írt, hogy a világ legjobb csapata nem játszott elég kulturáltan. Talán nem véletlen, hogy a világ egyik legszebb stadionjának, a Stade de France-nak nincs csapata. Lehet, hogy a franciáknak túl angol a football, és be fogják tiltani, amíg nem lesz rá rendes francia szó.

Szegény Zidane. Máshol már rég szobrot kapott volna, Franciaországban talán csak akkor fogják becsülni a zsenialitását, ha könyv lesz belőle.

A brasserie-ben az előétel és főétel között jön az első francia gól. Semmi reakció. Beszéd, tányér, kés, bor, villa, csevegés. Televízió van, hangja nincs. Hangulat sincs. Csak a holland góloknak van hangja, de az a miénk. Véget ér a meccs. Számlázás közben felnéz a pincér a tévére. Kérdezi, véget ért-e már. Mais oui, bien sur.

(Párizs, Brasserie aux Gobelins, Place d´Italie)

- jph -

Június 25.: Hollandia-Jugoszlávia

A holland Wembleynek is nevezhetjük ezt a klasszikus focitemplomot, hivatalos nevén Stadion Feyenoord, közismertebb nevén De Kuip, a kád. A harmincas években épült, kívülről a Pompidou-központra hasonlít, bent viszont nem a modern művészet uralkodik, hanem a sport. Visszafelé a vonaton az amszterdamiak is bevallják, hogy ez sokkal stadionabb, mint az Ajax Arenája, amiben a sok óriászászló, festés, átfestés és különböző lelkesítő igyekezet ellenére még mindig nem akar kitörni a focihangulat. Igaza van a fűnek, hogy az Arenában nem akar életben maradni. (Az Euro 2000-re készülve az Arena megkapta a 17. gyepszőnyeget. Az elmúlt évek fűmizériájának vannak előnyei is: az Arena füvészei szakértőkké nőtték ki magukat - dolgoztak már Manchesterben, Coventryben, Dublinban, Görögországban és a Schalke 04 pályáján.) Rotterdamban azonban hibátlan a pálya.

Hibátlan a holland játék is. (Jan Mulder - volt az Ajax, az Anderlecht és a holland válogatott játékosa - esti elemzése szerint a holland teljesítmény ezen a meccsen a legjobb volt, amit valaha látott. Sőt Mulder ezt a meccset tapasztalatai és focitudása alapján már nem is tudja értékelni: ez szerinte egy új korszak focija.)

A meccs elején a jugoszláv szurkolók persze még nem sejthetik, hogy a jövő játéka 6-1-gyel meg fogja semmisíteni a csapatukat. United States of Serbia feliratos sálakat lengetnek, és boldogan énekelnek. (A hétfői újság beszámolója szerint: "A tribünön senki sem énekli a jugoszláv himnuszt. A Hej Sloveni helyett egy régi szerb háborús dalt üvöltenek: Ko to kaze ko to laze Srbija je mala" (Hazudik, aki azt mondja, Szerbia kicsi).

Egy kopasz, bőrdzsekis, sötét napszemüveges, elég vezéres kinézetű vezér vezérli őket, a tábor előtt állva a kerítésen - két segédje kétszer 45 percig tartja a lábát, hogy le ne essen. Eleinte még a holland és a Partizan-mezes szurkolók nem zavarnák egymást, aztán Davids kapja a labdát, a jugoszlávok kezdenek huhogni, és teljes a holland felháborodás. Kluivert bőrszíne se tetszik a szerb tábornak. Aztán Kluivert 1-0, Kluivert 2-0, és a 45 ezres narancssárgaság visszahuhog a jugoszlávokra. Ez meg is van oldva. Következik még Kluivert 3-0, Kluivert 4-0, Overmars 5-0, Overmars 6-0 és egy szépítő jugó gól. Kluivert este a televízióban beismeri, hogy a 3. gólja igazán nem az övé, hanem a jugoszláv védőé volt. Akkor hát mégiscsak mesterhármas.

(Rotterdam, Stadion De Kuip)

- jph -

szerző
- pa -
publikálva
2000/26. (06. 29.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...