Telt házzal tervezi a foci-Eb magyarországi meccseit az MLSZ

  • narancs.hu
  • 2021. április 9.

Sport

Egyetlen másik rendező ország sem vállalt 100 százalékos kihasználtságot. 

A nyári labdarúgó Európa-bajnokság magyarországi meccseire létszámkorlát nélkül, a 67 ezres befogadóképességű Puskás Aréna kapacitásának 100 százalékáig engedne be nézőket az MLSZ - derül ki az UEFA mai közleményéből.

Az Eb-t június 11. és július 11. között rendezik 12 városban, a szervezőknek a héten kellett nyilatkozniuk arról, a járványhelyzet várt alakulásának függvényében mennyi nézőt terveznek beengedni a stadionokba.

Korlát nélküli beengedést csak Magyarország ígért, Bakuban és Szentpéterváron a lelátók felét töltenék meg, Amszterdamban, Bukarestben, Koppenhágában és Glasgow-ban és Londonban 25-33 százalékát. Néhány rendező jelezte, hogy a most megadott számokat később emelhetik, ha javul a járványhelyzet.

München, Róma, Bilbao és Dublin egyelőre nem tudott nyilatkozni, április 19-én döntenek arról, mi lesz az ide tervezett meccsekkel.

A Puskás Aránában egyébként három csoportmeccset és egy negyeddöntőt rendeznének. Az UEFA közleménye szerint Magyarország azt is vállalta, hogy a külföldről érkező nézőket adott esetben mentesíti az általános beutazási korlátozások alól, azonban két negatív koronavírus-tesztet vár majd el tőlük, vagy annak igazolását, hogy hat hónapon belül átestek a fertőzésen. 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.