Többen járnak meccsekre, mint korábban, de még mindig panganak a stadionok

  • narancs.hu
  • 2020. január 19.

Sport

A nézőszámok javultak.

A Ferencvárosi TC (FTC) stadionjában 45 százalékos a férőhelyek kihasználtsága, a DVTK-nál 33, a Videoton 32, a DVSC esetében pedig 21 százalékos ez az érték – derül ki a Sportstatisztika nevű blog jelentéséből, amit az Azonnali szemlézett. Érdekesség, hogy ebben a tekintetben a Kisvárda áll a legjobb helyen, ugyanis a kihasználtsága 73 százalékos.

Az FTC mérkőzéseire átlagosan 9431-en voltak kíváncsiak, a DVTK közel 4915 fős nézőszámot produkált, ami közel 1500 fős javulást jelent. A DVSC annak ellenére tudta a nézőszámát növelni, hogy rossz eredményeket produkált. A portál kiemelte, a stadionépítési hullám is valószínűleg szerepet játszik a jobb nézőszámok elérésében.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.