Tust ajándékozott ellenfelének, így is győzött Szilágyi Áron

  • narancs.hu
  • 2023. március 26.

Sport

Fair play. A magyar kardvívó korrigálta a találatot jelző gép hibáját.

Ahogyan tavaly, idén is megnyerte Szilágyi Áron a budapesti Gerevich-Kovács-Kárpáti férfi kard világkupát.

A háromszoros olimpiai bajnok magyar vívó grúz, kazah és amerikai ellenfélen keresztül jutott el a szombati versenyen – különösebb megerőltetés nélkül – a negyeddöntőig, ahol az Iliász Nikolászt a 16 között búcsúztató egyiptomi Ziad Elszisszivel csapott össze. Az elején könnyedén adta a tusokat, de 4–1 után az egyiptomi egyenlített. Aztán Szilágyi 8–4-re megint elhúzott, az egyperces pihenőt követően pedig Elszisszi 12–11-nél tudott a legközelebb férkőzni a magyar kardozóhoz. Onnantól viszont Szilágyi adott tusokat. Az elődöntőben Szilágyi Gu Bon Gillel csapott össze, és magas színvonalú asszóban győzte le hat tus különbséggel a dél-koreai válogatottal kétszeres olimpiai, négyszeres világbajnok ellenfelét.

A döntőben az elmúlt évben Európa-bajnok grúz Sandro Bazadzéval mérkőzött. 

A világranglistát vezető Bazadze jobban kezdett, de mivel egyszer „rajta” előtt indult, kapott egy sárga lapot.  8–4-nél szintén elérte Szilágyit, de a gép nem jelzett találatot. Bazadze ezt nem vette észre, és hátat fordított Szilágyinak. Emiatt – a szabályok értelmében – szintén sárga lap jár, de mivel Bazadzénak már volt egy, ezúttal pirosat kapott, és ez egy találatot is jelent az ellenfél számára.

Szilágyi Áron kérte a bírót, ne adjon piros lapot, hiszen Bazadze eltalálta őt, de a bírónak nem volt más választása, ragaszkodnia kellett a szabályhoz. 

Szilágyi ezért a következő rajtnál úgy indult előre, hogy nem védekezett, így adta vissza az előző találatot ellenfelének. Bazadze megköszönte Szilágyi gesztusát.

Bazadze végül 14–10-re is vezetett, egy találatra volt a győzelemtől, de a magyar bajnok tusról tusra jött fel, egyenlített, és végül győzött is. 

 
 
Szilágyi Áron, a Gerevich-Kovács-Kárpáti férfi kard világkupaverseny aranyérmese a BOK Csarnokban 2023. március 25-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI Fotószerkesztőség
 

 „A döntőben minden volt, mint a búcsúban”  – mondta közvetlenül az utolsó asszója után a közönségnek Szilágyi Áron. „Sandro elképesztően gyors volt az első félidőben, erre kellett megtalálnom a megfelelő választ.” Arról is beszélt, hogy a szünet után nagy erőt adott neki a biztatás, próbálta összeszedni magát, mert fáradt is volt, lassan mozgott, de aztán meg tudta törni ellenfele lendületét. „Arra mindig számíthat az ember, hogy a világranglista vezetőjével összekerül egy versenyen. Sokszor találkoztunk, de most más stílusban vívott” – mondta ellenfeléről. 

Szilágyi edzője, Decsi András azt mondta, hogy ez a döntő méltó volt a verseny rangjához.

„Áron sokszor találkozott már Bazadzéval, aki azonban most a korábbiaknál támadóbb, agresszívebb volt, jött befelé a páston, ennek kellett megtalálni az ellenszerét. Az első félidőben hajszálon múltak Áron találatai, a szünetben azt mondtam neki, higgyen a parádokban. Ilyen szinten ekkora hátrányt ledolgozni nem kis teljesítmény” – mondta az MTI-nek az edző.

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.