A mai napig őrzöm – Pogány Judit ajándéka az elítélteknek

  • -legát-
  • 2013. június 22.

Színház

A Kossuth-díjas színművészt arról kérdeztük, hogy miért vállalta el minden különösebb rábeszélés nélkül a Börtönszínházak Országos Találkozójnak zsűrielnöki tisztjét.

Tegnap és tegnapelőtt tartották a dunaújvárosi Bartók Színházban a Börtönszínházak Országos Találkozóját. Eddig még hasonló sem volt Magyarországon: hat büntetés-végrehajtási intézet színjátszói egymás után mutatták be produkciójukat – a szabad világban. Az eseményről majd a csütörtökön megjelenő nyomtatott kiadásunkban írunk; itt a zsűri elnökét, Pogány Juditot kérdezzük, hogy miért vállalta el gyakorlatilag rábeszélés nélkül a feladatot.

false

 

Fotó: MTI – Szigetváry Zsolt

Pogány Judit: Nyolc évvel ezelőtt volt egy bemutatóm, az Örkény Színház és a Pinceszínház közös produkciójaként, Anger Zsolt rendezésében, Pedig én jó anya voltam címmel. A monodrámát Vajda István szerkesztette egy gyerekgyilkos anyjával készült riport alapján. Az egész lényege az volt, hogy egy anya megpróbálja felfogni, megérteni, megindokolni a fia négy bűncselekményét, amelyek közül az utolsó volt a gyermekgyilkosság. De nincs válasz, nincs megoldás, nincs magyarázat, különösen miután eljut odáig, hogy ő mint anya is hibás lehet. Ezt azonban nem tudja felfogni, mert egy ilyen tudattal nem tudna tovább élni. De közben ott van a másik gyereke is… Egyébként a darab Molnár Henrik Lászlóról szól, az utolsó magyar elítéltről, akit kivégeztek.

magyarnarancs.hu: Az előadást fegyházban is bemutatta.

PJ: A szövegben is szerepel a szegedi Csillagbörtön, mint az ország legszigorúbb fegyházainak egyike, és itt is eljátszhattam a darabot. Egy hosszú teremben ültem nyolcvan elítélttel szemben, többségük gyilkosságért vagy gyilkossági kísérlet miatt volt ott. Ezek az emberek önszántukból ültek be erre az előadásra, és olyan lehetett nekik, mint egy kegyetlen szembesítés. Ha valaki elkövet egy bűnt, azt magában valahogy elintézi. Nem tudjuk, hogyan, mert egy titok, hogy ő ezt miként éli meg. De hogy azok mit élnek át, akik kint maradnak, a hozzátartozók, akik kívül rekedt nézőként élik át az eseményt, nos, a szegedi börtön lakóinak azzal kellett szembesülniük.

magyarnarancs.hu: Tudott velük erről beszélgetni?

PJ: Döbbenetes volt az előadást követő személyes találkozás. Utána rengeteg levelet kaptam. Azt írták, hogy olyan ajándékot kaptak azon az estén, hogy amíg élnek, nem felejtik el. A mai napig szégyellem, hogy én akkor nem válaszolgattam. De felületesen nem akartam válaszolni a levelekre, ám az, hogy nekiüljek és valami igazi, jó gondolattal reagáljak, arra egyszerűen nem volt időm. Ezúton üzenem nekik, hogy a mai napig őrzöm a leveleket. És azt is, hogy számomra felejthetetlen élmény volt ez a találkozás, életem egyik legemlékezetesebb előadása.

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.