Az Asbóth utcai Stúdió most fojtogatóan szűknek tűnik. Barna doboz, ahol a falakat lefedő, katonás rendben elhelyezett hangfalak még inkább összenyomják az amúgy sem túl tágas teret. Kálmán Eszter látványvilágának egyetlen izgalmas eleme a fejek fölött hullámzó mikrofonrengeteg. Felesleges itt minden, ami nem funkcionális, a szépség könyörtelen kigazolás áldozatává vált.
A Színház és Filmművészeti Egyetemről most elűzött hármak útja a vidéki színházaktól a Katonáig egyet jelentett a rendezői színház magyarországi megteremtésével. Munkálkodásuk színháztörténeti jelentőségű.
Különvélemény és közös vélemény: a KV Társulat 13 éve működik, évi 2 bemutatóval, 8 repertoáron lévő előadással és ifjúsági programmal. Jellemzően nőket érintő társadalmi kérdésekkel vagy egészen intim dolgokkal foglalkoznak, és az előadások mellett beszélgetéssorozatokat és drámapedagógiai foglalkozásokat is vezetnek. A társulat egyik vezetőjét kérdeztük célokról, szabadságfokról és inspirációról.
Érdemes-e oktatni a színjátszást, és ha igen, taníthatja a nemzet első napszámosait egy intrikus beállítottságú, egykori borkereskedő? Jelenetek a magyar színészképzés ős- és hajdankorából.
Klikkelgetek Az abszurd Shakespeare-ben, Almási Miklós virtuális „fészbukjában”. Mennyi közös ismerős! A hatalomrablók drámai posztjai. Richard, Macbeth, Vincentio… És a követők: Jago, Escalus, Hastings és a „zannik”: Ariel, Puck… Kit lájkolunk, és kinek a sorsát linkeljük be az életünkbe, amelyben csakúgy nyüzsögnek a mai kor gazemberei és taktikus túlélői?
Maga az előadás át nem lépi, legfeljebb feszegeti a határokat, de jól van ez így, mert éppen ezektől a korlátoktól lesz ennyire szerethető, a konyhapszichologizáláson messze túllépő ez a sírós-nevetős színházi este.
Egyik legkülönlegesebb évadát zárta idén a Szegedi Szabadtéri. Bár tavasszal úgy tűnt, a Játékok is a járványhelyzet áldozatává válik, végül rendkívül sokszínű, művészeti szempontból is kiemelkedő éven vannak túl. Többek közt az idei kihívásokról és a jövőről is kérdeztük Herczeg Tamás igazgatót.
Edmond című darabjában a Cyrano de Bergerac fiktív keletkezéstörténetét írta meg Edmond Rostand-nal, a már fiatalon kopaszodó és még sikertelen drámaköltővel a főszerepben. A nagy sikerű színdarab immár magyarul is olvasható a Cyrano új, prózai fordításával egy kötetben. Az Edmond szerzőjével telefonon beszélgettünk.