A kultúra visszatér – hamarosan

Mi nem vesszük le!

Május 1-jével újra kinyithattak a múzeumok, színházak, mozik, de úgy tűnik, a visszatérést nem kapkodják el. Sok helyen még kivárnak.

Míg a debreceni Déri Múzeum, a keszthelyi Balatoni Múzeum vagy a nyíregyházi Jósa András Múzeum már május 1-je óta fogad látogatókat, Budapest legnagyobb múzeumai pár nappal későbbi nyitás mellett döntöttek. A Szépművészeti Múzeum május 12. (két tagintézményükkel, a Vasarely Múzeummal és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeummal egyetemben), a Magyar Nemzeti Galéria május 13., a Ludwig Múzeum pedig május 11. óta fogad látogatókat. A Ludwig egyelőre keddtől vasárnapig lesz nyitva 12 és 18 óra között, és védettségi igazolványt vagy 72 óránál nem régebbi negatív PCR-tesztet vár el a látogatóitól. Lázat is mérnek, és kérik a legalább másfél méteres távolság megtartását, valamint a maszk viselését. Maszkot a legtöbb múzeum kér, bár a vonatkozó jogszabály szerint a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek a maszkviselés nem írható elő, és egy intézmény sem hozhat erre külön szabályt. A Narancs érdeklődésére Takács Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért magánszféra projektjének jogi munkatársa is megerősítette, hogy a Magyar Közlönyben megjelent 175/2021-es kormányrendelet (amely a legtöbb védettségi rendelkezést tartalmazó 484/2020. kormányrendeletre hivatkozik) a TASZ jogértelmezése szerint is ezt tartalmazza.

A kereskedelmi galériák a bezárások idején, ha szakaszosan is, de fogadhattak látogatókat, hiszen az üzletek nyitvatartására vonatkozó előírások vonatkoztak rájuk. Így az acb Galéria is, de ők már az első korlátozó intézkedések bevezetésekor elindították online kiállítási programjaikat is. Ezeket a kiállításokat 3D-s körtúrával, bőséges képanyaggal és szövegekkel készült online katalógusokkal prezentálták, de rendeztek például Bak Imre új kollázssorozatából teljesen virtuális kiállítást is. Elmondásuk szerint a majdani poszt-Covid idejére is átmenthető online stratégiájuk alapja a videó műfaja: animációként, kültéri kiállítás dokumentációjaként vagy önálló kisfilmként.

Koronav?rus - ?jra megny?ltak a mozik

 
Kóla, popkorn, ellenanyag
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.