A kultúra visszatér – hamarosan

Mi nem vesszük le!

Május 1-jével újra kinyithattak a múzeumok, színházak, mozik, de úgy tűnik, a visszatérést nem kapkodják el. Sok helyen még kivárnak.

Míg a debreceni Déri Múzeum, a keszthelyi Balatoni Múzeum vagy a nyíregyházi Jósa András Múzeum már május 1-je óta fogad látogatókat, Budapest legnagyobb múzeumai pár nappal későbbi nyitás mellett döntöttek. A Szépművészeti Múzeum május 12. (két tagintézményükkel, a Vasarely Múzeummal és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeummal egyetemben), a Magyar Nemzeti Galéria május 13., a Ludwig Múzeum pedig május 11. óta fogad látogatókat. A Ludwig egyelőre keddtől vasárnapig lesz nyitva 12 és 18 óra között, és védettségi igazolványt vagy 72 óránál nem régebbi negatív PCR-tesztet vár el a látogatóitól. Lázat is mérnek, és kérik a legalább másfél méteres távolság megtartását, valamint a maszk viselését. Maszkot a legtöbb múzeum kér, bár a vonatkozó jogszabály szerint a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek a maszkviselés nem írható elő, és egy intézmény sem hozhat erre külön szabályt. A Narancs érdeklődésére Takács Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért magánszféra projektjének jogi munkatársa is megerősítette, hogy a Magyar Közlönyben megjelent 175/2021-es kormányrendelet (amely a legtöbb védettségi rendelkezést tartalmazó 484/2020. kormányrendeletre hivatkozik) a TASZ jogértelmezése szerint is ezt tartalmazza.

A kereskedelmi galériák a bezárások idején, ha szakaszosan is, de fogadhattak látogatókat, hiszen az üzletek nyitvatartására vonatkozó előírások vonatkoztak rájuk. Így az acb Galéria is, de ők már az első korlátozó intézkedések bevezetésekor elindították online kiállítási programjaikat is. Ezeket a kiállításokat 3D-s körtúrával, bőséges képanyaggal és szövegekkel készült online katalógusokkal prezentálták, de rendeztek például Bak Imre új kollázssorozatából teljesen virtuális kiállítást is. Elmondásuk szerint a majdani poszt-Covid idejére is átmenthető online stratégiájuk alapja a videó műfaja: animációként, kültéri kiállítás dokumentációjaként vagy önálló kisfilmként.

Koronav?rus - ?jra megny?ltak a mozik

 
Kóla, popkorn, ellenanyag
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.