Visszhang: kiállítás

Parafrázisok

  • - dck -
  • 2021. május 5.

Képzőművészet

Nem előzmények nélküli az, hogy a pesti vásárcsarnokokban (vagy előttük) képzőművészeti alkotások jelennek meg.

A 2000-es évek elején a Hold utcai piacon például a KLUB-VHS-nek voltak kiállításai, de említhetjük a 2007-es Palánkot is a Rákóczi téren. A nemrégiben helyrehozott Hunyadi téri csarnokban pedig már külön bokszot kapott az Intermédia Tanszék.

Fazekas Júlia színművész és jelmeztervező – a piacteret határoló kerítésen elhelyezett – 41 munkája jól illeszkedik az önkormányzat azon elképzelésébe, mely szerint a piac és a csarnok működjék valódi közösségi térként.

A Parafrázisok a pandémia gyermeke; Fazekas első művét épp egy éve a Szépművészeti Múzeum pályázatára készítette, s attól fogva szinte naponta bemutatott a Facebook-oldalán olyan képeket, amelyeken híres (vagy számára kedves) festmények és azok sajátos értelmezései/átiratai kerültek egymás mellé. A művész a képeket mobiltelefonnal készítette, a portréképek ruházatát/kiegészítőit pedig az otthonában fellelhető holmikból állította össze (illetve hozta „stílbe” mobiltelefonos képszerkesztő appokkal). A kiinduló festmények a németalföldi mesterektől egészen a kortárs művészekig idézik meg az elődöket, a „szelfis” alanyok közt pedig nők és férfiak sorakoznak. „Nem az unalom­űzés vezérelt, hanem akaratlanul is egy új önismereti tréning folyamatában találtam magam. Én voltam az alany és az állítmány is” – nyilatkozta a projektről, amely nyilván ismeretterjesztésre is kiválóan alkalmas.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szolzsenyicin megint vesztett, de halála után legalább elüldözni nem lehet

A Gulag szigetvilág olvasása közben lágerekkel álmodtam. Néha kiborultam, máskor lenyűgözött, mennyire sokféleképpen nagyszerű ez a kétezer oldal. Nehéz nem meglátni benne a szerző humanizmusának tragédiáját is: a Gulag emlékezetét, amiről főként miatta tudunk, éppen most törli el az orosz rendszer, miközben ismét magyarázni kell, ki az elkövető és ki az áldozat.

„Itt már nincs miről beszélni” – Közös éneklés a Kossuth téren

Beszédek, kiáltványok helyett énekszót hallhat, aki kilátogat a Kossuth térre vasárnap délután 1 és 3 óra között. A „Van hangunk” nőnapi akció szervezői szeretnék, ha március 8. nem csak egy szimbolikus gesztus lenne – közös éneklésre hívnak mindenkit, aki szerint a nők ügye nem díszlet, hanem társadalmi kérdés. Miklusicsák Alízt, a Dajer Alapítvány kurátorát kérdeztük az esemény részleteiről.

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.