Interjú

„Egy-két napig idegen”

Geréb Zsófia rendező

Színház

Budapesten prózai, Berlinben operarendezői szakon szerzett diplomát, azóta pedig felváltva dolgozik a két országban. Digitalizációról és koronavírusról, kellemetlen színházról és barokk operákról beszélgettünk, és szóba került az SZFE ügye is.

Magyar Narancs: Most éppen hol vagy?

Geréb Zsófia: Dortmundban, a helyi operaházban dolgozom Thierry Tidrow Persona című kortárs operájának ősbemutatóján. A kanadai zeneszerző ajánlott engem mint rendezőt, vele ez már a harmadik közös ősbemutatónk lesz, most is együtt fejlesztettük az egész koncepciót. Nagyszabású kooperáció ez a dortmundi színház, a Junge Oper Dortmund és az Akademie für Theater und Digitalität között, ez utóbbi az egyetlen olyan intézmény nemcsak Európában, hanem talán az egész világon, amelyik az előadó-művészet és a digitalitás kapcsolatával foglalkozik. Olyan átfogó európai együttműködésről van szó, amelynek keretében azt kutatják különböző színházak, köztük a budapesti Kolibri Színház, hogyan lehet digitális formákat ötvözni az előadó-művészettel. Tidrow operája elsősorban tinédzsereknek szól, és bár a hagyományos premier szeptemberre tolódik, júniusban online be fogjuk mutatni, az egyébként is tervezett, interaktív formátumban. Így nemcsak egy sima, felvételről lejátszott előadás lesz, hanem a nézők bele is avatkozhatnak, a digitális formátumban ezt még jobban ki is tudjuk használni, és el tudják dönteni, melyik irányba menjen a cselekmény.

MN: Ez a projekt még a járvány kitörése előtt indult?

GZS: Igen, 2019 szeptemberében. A múltkor pont azt beszéltük az olvasópróba után, milyen érdekes, hogy mi már akkor így találtuk ki ezt a koncepciót. Azért tudjuk olyan jól átültetni digitális bemutatóra, mert eleve az interaktivitásban gondolkodtunk, témájában, illetve formailag is ezt célozta az előadás.

 
Fotó: Mátyássy Jónás

MN: Említetted, hogy a Persona kimondottan tinédzsereknek szóló opera. Úgy látod, ezt a műfajt a kortárs zenével lehet közelebb vinni a fiatalokhoz?

GZS: A megrendelést a többtagozatos dortmundi operaház Junge Oper részlege adta, de a darab felnőtt közönség számára is élvezhető. A kortárs zene mindenképpen fontos útja a fiatalok megnyerésének, mert sok, a hagyományostól eltérő eszközt bele lehet építeni. Formailag nagyon szabad, és emiatt rugalmasabban reagál az érzékenyebb közönség igényeire. Ez a zeneszerző például gyakran él az énekbeszéd módszerével, amitől mindjárt kevésbé ijesztő az opera egy nem beavatott néző számára.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?