Színház

Felnőttnek is nehéz lenni

Tóth Krisztina: Denevér

Kritika

Mennyire fontos számunkra gyermekeink jólléte és biztonsága? Látszólag borzasztóan. Ugyanakkor van ebben egy nagy adag képmutatás is, és sokszor egyszerű, gondatlanságból elkövetett figyelmetlenségek miatt kockáztatjuk mindezt.

Rosszindulat viszont általában nincs a tettek és mulasztások mögött, önzőségünk a társadalom túlzó elvárásaival időnként szembekerülő, esendő emberi mivoltunkból következik. Legalábbis ez derül ki a darabból, amely 2019-ben jelent meg a Jelenkor című folyóiratban, és a belőle készült online ősbemutatóból is, amelyet Dicső Dániel rendezett Melkvi Bea és Karalyos Gábor szereplésével. A Denevérben gyermekek módjára viselkedő felnőttek igyekeznek egymásra tologatni a felelősséget. Vajon sikerült-e felnőniük annyira, hogy gondoskodjanak a következő generációról? A kérdés nem csak a szereplőkhöz szól.

A főszereplők válófélben lévő értelmiségi szülők (az anya színész, az apa ügyvéd), akik igyekeznek kulturáltan viszonyulni egymáshoz, és elmúlt szerelmük dacára jó szülei lenni gyereküknek, Lalikának. Hogy pontosan mi volt a válásuk oka, az nem derül ki a különben rendkívül szövegcentrikus előadásból, min­den­esetre a rengeteg apró szúrásból, a problémákat az asztalról állandóan lesöprő férfi magatartásából, illetve a nő passzív-agresszív megnyilvánulásaiból azért megsejthetünk valamit. Feltehetően semmi extra, csak elegük lett egymásból az évek során. Hétköznapi helyzet, mentes a túlzásoktól, a szélsőségektől, ami által a darab nagyon érzékenyen ragad meg ismerős helyzeteket, ám kicsit egyhangúvá is teszi a jeleneteket.

Lalika nem jelenik meg, és viszonylag keveset tudunk meg az érzéseiről is. Megtudjuk, hogy egyszer bepisilt az óvodában, és hogy kedvenc játéka, egy gumiból készült denevér, elveszett. Lalika személye helyett a vele kapcsolatos feladatok, kérdések lesznek fontosak, amelyek a két szülő közötti harc epizódjaivá válnak: vitt-e a szülők egyike gyümölcsöt az óvodai gyümölcsnapra, mit gondol az óvó néni, volt-e váltónadrág a szekrényben, kell-e a gyereket pszichológushoz vinni, és aztán mit tanácsolt a gyerekpszichológus? E feladatok között a denevér visszaszerzése az egyik, ami az anya rögeszméjévé válik, mintha ez a gesztus lenne az egyetlen bizonyíték arra, hogy megfelel az anyaszerepnek.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk