Színház

A szemébe nézni

Joe White: Tiszavirág

  • Sándor Panka
  • 2021. május 12.

Színház

A történet egy isten háta mögötti angol faluban, Shropshire-ben játszódik. Akik kezdeni akartak valamit az életükkel, már rég leléptek, már csak az idősek és az elveszettek élnek itt. Mint az a háromtagú család, akik az idősebb gyermek, Adam elvesztését próbálják épp feldolgozni.

Az előadás egyetlen nap eseményeit mutatja be, a fiú halálának egyéves évfordulóján. Látjuk: a gyász mindenkit máshogyan teper le, egyik szereplő sem tud megbirkózni a traumával. Az apa, Ben (Rancsó Dezső) nem bírja kimondani a fia nevét, s nem hajlandó (vagy nem tud) a felesége szemébe nézni sem. Az anya, Cat (Soltész Bözse) újabb és újabb hangüzeneteket hagy a halott gyerek telefonján, felvételeket néz róla és alkohollal tompítja bánatát. Lányuk, Loops (Cseke Lilla Csenge) pedig kizárólag kamuflázst hord és teljes élethazugságot épít maga köré. Azt mondja, hogy ő nem képes érezni. A hátramaradt családtagok képtelenek közösen, egymásba kapaszkodva, egymást gyógyítva túllépni a tragédián, magányosan, szinte idegenekként élnek együtt. Rettegnek attól, hogy kilátástalan helyzetük örökre szól, mégsem találják a menekülés útjait.

Mindegyikük életébe fordulatot hoz Harry (Bölkény Balázs), aki a falu bezárásra ítélt kocsmájában dolgozik. Az ő személyén keresztül váratlan lehetőséget kapnak a múlt tisztázására. Valamiért Adamre emlékezteti őket a fiú, így az egyébként esetlen, szorongó, visszahúzódó Harryből a család megmentője lesz. Az Adam után maradt űr megtelni látszik a személyével. Erre persze csak fokozatosan, Harryvel együtt jövünk rá, aki csak lassan rakja össze, micsoda furcsa játék, játszma ez. Mint egy bábut, úgy ruházzák fel az elhunyt itthagyott nyomaival, akár konkrétan a ruhadarabjaival is, hogy aztán mindenki a maga módján tudjon végső búcsút venni tőle. Reményvesztett emberek utolsó kétségbeesett kísérletét látjuk a túlélésre, a sebek begyógyítására.

Cseke Lilla Csenge és Bölkény Balázs 

Fotó: Juhász Éva/PMSZ

A közönség jelenléte nélkül nagyon nehéz megállapítani, hogy mennyire működőképes, mégis frappáns megoldásnak tűnik a darab humortalanságból fakadó humora. A szereplők kínosan erőltetett módon próbálnak viccelődni egymással, a poénok soha nem úgy csattanak, hogy felszabadító hatásuk legyen. Ez egyszerre teszi nevetségessé és nagyon emberivé őket. A közhelyek új fényt kapnak, az elrontott idézetek új tartalommal töltődnek fel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

„Én valami kevésbé szelídet kerestem”

  • Mink András

„A be nem illeszkedés vonzó távlatát nyújtották nekem” – olvasható Kenedi János szellemi ébredésének történetéről számot adó, Elhülyülésem története című 1977-es írásában, amelyet Kovács András nevezetes körkérdésére (Marx a negyedik évtizedben) írt válaszul.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.