„Elmenni most? Amikor ordítani kell?” – Interjú Alföldi Róberttel

  • narancs.hu
  • 2014. június 18.

Színház

A csütörtökön megjelenő Narancsban terjedelmes interjút olvashatnak Alföldi Róberttel. Egy kis ízelítőt adunk belőle.

MN: Téltől tavaszig dolgozott külföldön. Mi volt ebből az időszakból önnek a legfontosabb?

AR: Nagyon jó volt elmenni innen, egyrészt. Másrészt odakinn az ember tiszta lappal indul. A nulláról, mert nem tapad hozzá semmi. Ott csak az van, amit tudok vagy nem tudok. És ez nagyon jó, mert csak az számít, amit csinálok, és csak ettől függ, hogy a próba, az előadás aztán

false

 

Fotó: Németh Dániel

működik-e, vagy sem. Egyrészt tehát megerősít. Másrészt gazdagít is minden olyan színházzal való találkozás, ahol máshogy dolgoznak, mégis nyitottak rád. Ez ismeretlen terep, az ilyenen melózni mindig jó. Az ember nem tudja, mi van ott, nem tudja, hogy ahogy gondolkozik, az átadható-e, de inspiráló megtalálnom egy másik kultúrában azt, ami közös. Csupa olyan helyzet adódott, amiben nem volt részem az elmúlt időszakban. Feltöltődést jelentett.

MN: És milyen volt visszajönni?

AR: Nem jó, de jó.

MN: Az milyen?

AR: Borzalmas, ami itt van, és ez egyre nyomasztóbb. De én nem tudok innen elmenni. Ez a hazám, szóval nagyon jó ide visszajönni. Minden, amit tudok, ami kinn érdekes bennem, a kultúrám, a gyökereim, az mind ez. De folyton szembesülni azzal, ami itt van, az meg nagyon rossz. Mondok egy példát: a Budapestre tartó Sankt Pölten-i vonaton van wifi. Ahogy átlépi a magyar határt, megszűnik. Egyből. Hogy ne legyenek illúzióid.

MN: Ön azok közé tartozik, akiknek már van nevük külföldön, és hívják is dolgozni. Ha akarna, pár évre simán ki tudna innen szállni.

AR: Most elmenni innen? Amikor ordítani kell? Nem… A külföldi karrierem épül így is, és az a fél év, amit majd jövőre is külföldön dolgozom, nekem pont elég.

Alföldi Róbert tavasszal részt vett a Nyitottak vagyunk kampányban, ahol azt mondta videoüzenetében, hogy „melegként lemenni egy edzőterembe, az megint egy pluszszorongás”. Erről is megkérdeztük: „Természetes és normális életet élek. De nem akartam kiállni soha, hogy verjem a mellem, hogy meleg vagyok. De mivel itt – ahogy mondani szokás – egyre inkább fokozódott a helyzet, végül úgy gondoltam, hogy érdemes elmondani, így élek.”

A teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

Helyreigazítás

  • narancs.hu

Helyreigazítás az Egy elképesztő történet: gondnokság alá akarta vetetni egykori barátját, majd bíróságra ment, de a pert is elbukta című cikk miatt.

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.