Gulyás Márton: „A támogatás elvárást is jelent”

Színház

Nélküled nincs játék címmel hirdetett nemrég a Krétakör felhívást. Támogatókat keres, mert visszaadta a 2014-es állami támogatást, amelyet a kuratóriumi döntés után miniszteri felülbírálattal a felére húztak meg. A Krétakör ügyvezetőjét erről kérdeztük.

magyarnarancs.hu: Mivel járt eddig az állami támogatás, és mihez képest lesz a Krétakör mostantól teljesen független?

Gulyás Márton: Azt fontos hangsúlyozni – mert félreértésre szokott okot adni –, hogy ez nem alkotói függetlenséget jelent, mert az eddig is biztosított volt a Krétakör számára. Azt gondoljuk, hogy mindazok számára biztosított az alkotói függetlenség, akik adott esetben állami támogatásban részesülnek, mert nincs ilyen értelemben vett nyomásgyakorlás. A nyomásgyakorlás inkább úgy mutatkozott meg, hogy a Krétakörrel szembeni kormánykritika meg a kormányközeli médiakritika mindig abból indult ki, hogy miközben a Krétakör direkt állami működési támogatásban részesült, aközben kritikus volt, amikor lekötelezettnek kellett volna lennie. Azt vettük észre, hogy nem tudjuk elmagyarázni, hogy ez a kettő nem függ össze.

magyarnarancs.hu: Míg 2006-ban 100 millió forint volt a Krétakör állami támogatása, addig 2014-ben ez 5 millió forint lett végül.

false

 

Fotó: Németh Dániel


GM: 2009-től kezdődően csökkent az állami támogatás, de akkor még ezt a jelenséget lehetett a gazdasági világválság eredményeként értelmezni, és ezt el is tudtuk fogadni. Onnantól kezdve viszont, hogy – a gazdasági világválság hatásai után is – még tovább csökkent, már egyértelmű volt, hogy a csökkenésnek nem gazdasági, racionális okai vannak, hanem kifejezetten politikai.

Rengeteg pénzt költ egyébként jelenleg a kormányzat kultúrára, az operaház támogatását majdhogynem megtriplázták, de mondhatnánk akár a Nemzeti Színházat is példának, megnézhetnénk, hogy az éves rendes működési támogatáson felül a különböző kormányrendeletek mennyi pluszforrást biztosítanak ezen intézmények számára. Azt lehet mondani, hogy itt egyáltalán nem a pénz szűkéből adódó kényszerhelyzetben lavíroz a kormány, hanem nyilvánvaló, hogy vannak kedvezményezettek és kevésbé kedvezményezettek, vagy adott esetben tiltottak. Azt gondoltuk, hogy az egy elég egyértelmű jelzés, hogy nem kívánunk adott esetben kollaborálni ezzel a hatalommal, ha a támogatást úgy fordítja le, hogy ezzel a pénzzel lekötelezettjeivé válunk.

magyarnarancs.hu: Valóban megvalósul a teljes függetlenség azáltal, hogy nem vesztek igénybe állami támogatást, ha közben a kormány a külföldről kapott pénzeket is – beszéljünk például a Norvég Civil Támogatási Alapról – az ellenőrzése alá akarja vonni?

GM: Szerintem nem fogják tudni ezt megcsinálni, mert Norvégia ebbe nem fog belemenni, ezt elég egyértelműen kinyilvánította az ottani kormányzat. Ez azért röhejes dolog, mert a produkciós pénzeink 80 százaléka külföldről érkezik. Ha a korábbi időszakban is kizárólag a magyar állam dotációjára lettünk volna utalva, akkor itt nincs semmilyen előadás az elmúlt 2-3-4 évben. Nincs Schilling Árpád A Párt című előadása, nincs tavaly ősszel az én Korrupció előadásom és a még korábbi előadások. Ez a külföldi pénzezés egészen abszurd dolog egy olyan szervezet esetében, amelynek nemzetközi beágyazottsága van, és nyilvánvalóan kelendő a portékája ahhoz, hogy meg tudja állni a helyét ezekben a nemzetközi helyzetekben. A jelenleg készülő új előadásban – a Lúzerben – is egy grazi, egy bordeaux-i, egy brüsszeli fesztivál és a Trafó pénze van, de nyilvánvaló, hogy a külföldi partnerek nélkül egyszerűen nem tudnánk dolgozni. Ezért amikor azzal vádolnak minket, hogy a Norvég Civil Támogatási Alapon keresztül a norvég állam valamilyen szinten beszáll a különböző tevékenységek finanszírozásába – alapvetően nem a színháziakba, hanem a társadalompolitikaiakba –, akkor azt mondom, hogy ez röhejes, és pláne attól a Fidesztől röhejes, amelynek az egész megalakulása lehetetlen lett volna a Soros Alapítvány, személyesen Soros György dotációja nélkül.

Nagyon sokan beszélnek arról, hogy a Norvég Civil Támogatási Alap és annak pénzosztási gyakorlata milyen, mindazok a vádak, amelyek megfogalmazódtak a kormány részéről egy az egyben megállnak, de nem a Norvég Civil Támogatási Alappal szemben, hanem a saját forrásosztó szervezetére vonatkoztatva, amely a Nemzeti Együttműködési Alap. Ha van ma olyan civil forrásosztó szerv, amelynek nem tudjuk még azt se, kik a kedvezményezettjei, nem ismerjük a bírálati szempontrendszerét, a bírálóit, abszolút nem tudjuk, kik azok, akik kiesnek a rostán, és mennyi pénzzel gazdálkodik, akkor az a Nemzeti Együttműködési Alap. Minden kritérium megállja a helyét, a Nemzeti Együttműködési Alap vezetője pedig az a Csizmadia László, aki egyébként még a CÖF vezetőjeként a különböző békemenetekről híresült el.

magyarnarancs.hu: Megélne a Krétakör csak a külföldi támogatásokból? Vagy éppen azért indítottátok a támogatási kampányt, mert szükség van egyéb forrásokra is?

GM: Maximálisan szükségünk van támogatókra, mert hiányzik egy jelentősebb forrás 2015-re vonatkozóan. Az, amit most csinálunk, nem pusztán arról szól, hogy fitogtassuk az erőnket, hogy micsoda támogatói hálózatunk van, és hogy ezer selfie vagy adott esetben 10 nap alatt körülbelül 700 ezer forint összegyűlik egy-egy felhívásra. Ezek fontos fejlemények, de ennél sokkal többre van szükségünk ahhoz, hogy rendesen tudjunk működni. A jelenlegi támogatásaink végesek, és amennyiben nem sikerül egy kellően széles bázist kiépítenünk a támogatókból, akik havi 500 forintot garantálnak számunkra, akkor azt kell mondani, hogy a Krétakör nem fog tudni tovább működni.

Nem gondolom, hogy tartósan jó állapot az, hogy ilyen szinten a nézőinkre kell támaszkodni, hiszen az állampolgárok fizetnek adót, és abból kellene, hogy részesüljön a Krétakör is a kulturális szolgáltatásainak megfelelő arányban. Persze, még így is felmerülhet az, hogy bár biztosítjuk a forrásainkat, a kormány más jogi eszközökkel – mert nyilvánvalóan ez hatalmában áll – ellehetetlenít minket. Befagyaszt bankszámlákat, elvesz adószámot, olyan bírságokat szab ki, amelyeket képtelenek leszünk megfizetni, így kvázi a törvényesség látszatán keresztül mondhatják majd azt, hogy a hatalom semmi mást nem tesz, mint eljár a törvény szellemében, ha ennek az a következménye, hogy valaki ezért elbukik, az az adott szervezetet minősíti.

magyarnarancs.hu: Mennyi pénzre van szüksége a Krétakörnek 2015-re?

GM: A Krétakör éves működési költsége 32–35 millió forint, ami azt jelenti, hogy működik az iroda, megvannak az alkalmazottak, tudjuk biztosítani az infrastrukturális körülményeket, de ez még nem jelent semmit arra vonatkozóan, mit csinálunk produkciós szinten, az oktatási projektjeink keretein belül és így tovább. A Krétakör korábban, amikor volt egy stabil támogatása, akkor a 100 millió forint mellé 200 másikat oda tudott tenni jegybevételből, nemzetközi együttműködésből és így tovább. Az állami 1 forint mellé 2 pluszforintot tudtunk behozni. De ez az arány nem mindig hozható így ki, ha 5 millió forintot ad az állam, nem tudunk mellé még 10-et behozni, mert az annyira picike volumen, hogy arra már nem lehet felelősen pályázni, mert nem tudnánk biztosítani az önrészt. Jelenleg a minimum cél az lenne, hogy a 32–35 millió forint éves szinten rendelkezésre álljon, hogy működni tudjunk, az ideális pedig az lenne, ha a 100 milliós szint újra meglenne.

magyarnarancs.hu: Mennyire befolyásolja a Krétakör szabadságát, ha később a támogatások szétszálazásával az valósul meg, hogy egyszerűen az anyagi feltételek miatt meg lesz szabva, hogy mivel foglalkozzatok?

GM: Valamilyen szinten megszabja a támogatás a mozgásteret – amikor korábban 100 milliót kaptunk az államtól, az nem arról szólt, hogy dolgozzatok, és majd egy év múlva rátok nézünk, hanem 100 előadást kellett produkálni, évi 2 bemutatót, ennyi és ennyi embert kellett minimum foglalkoztatni. A támogatás mindig valamilyen elvárást is jelent. Ez teljesen rendben van. Ez nem egy kényszer, hanem egy lehetőség. Nem a közönség mondja meg, hogy mit szeretne, hanem mi teszünk le terveket, amikkel szívesen foglalkoznánk, és arra mondják azt, hogy nekik melyik a legérdekesebb.

magyarnarancs.hu: Mennyiben más a nyomás, ha civil emberek támogatnak egy művészeti szervezetet? Szabhat határt a kísérletezésnek? Másmilyen a felelősség?

GM: Igen, ilyen van, és nehéz. Amikor arról van szó, hogy ennyire kiélezett a gazdasági helyzet, akkor nagyon keveset lehet hibázni. A hibának nagyon súlyos következménye van, mert adott esetben egy támogató azt mondja, hogy „figyeljetek, ez annyira nem érdekes, próbálkozzatok, aztán majd legközelebb visszajövök”.

Figyelmébe ajánljuk

Fuss, és tévedj el Budapesten!

Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.