Magyar Narancs
Előfizetés
Hetilap

Kovalik Balázs operarendezésével nyit a bayreuthi operaház

  • narancs.hu
  • 2017.06.23 17:00

Színház

Továbbra is Németországba kell menni, ha Kovalik-operát akarunk nézni.
Több mint öt éven át tartó felújítási munkák után, 2018. április 12-én nyit meg újra a bayreuthi Markgräfliches Opernhaus.
Az UNESCO Világörökségi Listáján szereplő bayreuthi operaház a kevés fennmaradt XVIII. századi barokk színház egyike. A jövő évi ünnepélyes megnyitón a müncheni August Everding Theaterakademie mesterszakos hallgatói Johann Adolph Hasse Artaserse című operáját mutatják be Kovalik Balázs rendezésében, a Hofkapelle München zenekarával, Michael Hofstetter vezényletével. A műsorválasztás érdekessége, hogy 1748-ban is ezzel a Hasse-operával avatták fel az akkor épült operaházat.
false

Kovalik Balázs 2010 óta tanít a müncheni August Everding Bajor Színházi Akadémián, ahol korábban ő maga is tanult. Évekkel ezelőtt azért hívták az intézménybe, hogy felépítse az opera-mesterképzést, és aztán maradt is. Azóta, hogy 2010. június 30-án lejárt megbízott művészeti igazgatói szerződése a Magyar Állami Operaházban, amit az intézmény akkori főigazgatója nem hosszabbított meg, nem rendezett a magyar operában – viszont (a tanítás mellett) Németország legnevesebb operaházaiban dolgozik.

Előző cikk a rovatban Győzött a megalkuvás az idei POSZT-on Győzött a megalkuvás az idei POSZT-on
Következő cikk a rovatban A védőbeszéd

Neked ajánljuk

Ne zavarjanak, lázadok

Kritika

Ne zavarjanak, lázadok

  • SzSz

A címbeli Frank a másfél órás játékidő alatt háromszor lép színpadra, valójában énekelni azonban csak egyszer halljuk – már ez is jelzi, hogy ez nem egy szennyhullámot tematizáló punkmozi.

Halál a tengeralattjárón

Kritika

Halál a tengeralattjárón

  • Bacsadi Zsófia

Tobias Lindholm rendhagyó krimije minden, ami az épp aranykorát élő true crime és skandináv noir nem. A nézők nem bírják megunni a gyilkosok tragikus gyerekkorát, aberrált szexuális szokásait és sötét karizmáját, a dilettáns pszichologizálást és persze a véres részleteket.

Kérem a következőt!

Kritika

Kérem a következőt!

  • Nagy István

Ha valaki a ’w’, a ’h’ és az ’o’ betűket látja közvetlenül egymás mellé írva, az mostanság valószínűleg sokkal hamarabb asszociál az Egészségügyi Világszervezetre (WHO), mint a hatvanas–hetvenes évek egyik legjelentősebb zenekarára, a mai napig is létező The Who-ra. Monolitikus lemezük, a Who’s Next nemrég volt 50 éves, ami jó indok egy kis visszatekintésre. A Who mifelénk soha nem lett igazán kultikus együttes, ezért nem csak az album, a zenekar történetét is érdemes feleleveníteni.

Titkok, tengelicék

Kritika

Titkok, tengelicék

  • Dékei Kriszta

A Pannonhalmi Főapátság kiállítása nem pusztán egy kortárs kiállítás, hiszen olyan dolgokra/tárgyakra és a bencés közösség által használt terekre is rápillanthatunk, amelyekre eddig a kívülállóknak nem volt lehetőségük.

Kaptafa

Kritika

Kaptafa

  • Kiss Annamária

Nem könnyű feladat egy lakásfelújítás: épp egy fél vagy negyedkész házban járunk, ahol még minden munkaterület. Jól indul az előadás: a házigazda Alice (Ónodi Eszter) és barátnője, Magrete (Pelsőczy Réka) közös belépője az utóbbi idők egyik legsikerültebbje.

Pillanatnyi hatás

Kritika

Pillanatnyi hatás

  • Rádai Andrea

A legtöbbször annyi történik, hogy egy vagy több ember áthalad valamilyen módon, valamilyen jelmezben a színpadon. Peter Brooktól tudjuk, hogy ez már elég a színházhoz, de most sokat hörögnek és táncolnak is a színészek a 33 álomban, néha meg fojtogatják és kibelezik egymást. Minden Bodó Viktor-produkcióban vannak agyeldobós jelenetek, de a rendező most mintha kifejezetten az úgynevezett „cool fun” esztétikának szentelte volna az egész előadást, ami tényleg elejétől a végéig téboly, agyrém, lázálom és káosz, és akkor még finom voltam.

Síkság

Kritika

Síkság

Magas labda, ha egy műsor, pláne egy podcast vagy YouTube-csatorna a világ idegesítő dolgaira reflektál. Nagyon hamar kiderül ugyanis, hogy minden idegesítő. És maga a műsor is villámgyorsan idegesítővé válik. A Márkó és Barna Síkideg az „új Index” legnépszerűbb, immár a harmadik évadot taposó audiovizuális produkciója a havi podcast-sikerlistákon általában a csúcs közelében tanyázik.

Egy banánköztársaság bukása

Kritika

Egy banánköztársaság bukása

  • Ács Pál

Banánköztársaság – ezt a szót jobbára csak átvitt értelemben használjuk az eltorzult gazdasági-társadalmi berendezkedésű, nagyhatalmi érdekek hálójában vergődő országocskákra, alig gondolva azokra a kicsiny közép-amerikai államokra, amelyek tényleg szinte kizárólag a banánexportjukból tartják fenn magukat.

Ölniük kell

Bűn

Ölniük kell

A szakértők szerint majdnem minden megyében tartanak illegális kutyaviadalokat, hiába lehet az ilyen szadista cselekményért akár három év börtönbüntetést is kiszabni. A bűnözők egy lépéssel a hatóságok előtt járnak.