rés a présen

Kávézó a tengerparton

  • rés a présen
  • 2023. március 1.

Színház

Bíró Bence dramaturg

rés a présen: Legfrissebb munkád, a Ki ölte meg az apámat című előadás február 28-tól látható a Jurányiban. Kikkel dolgoztál benne?

Bíró Bence: Tavaly készítettünk Szenteczki Zitával egy vizsgaelőadást a végzős bábosztálynak. Tudtuk, hogy szeretnénk még velük dolgozni, Zita pedig már anno is gondolkozott ebben az anyagban. Ez egy kortárs francia kisregény, gyakorlatilag egy emlékfolyam, korunkbeli a szerző, Édouard Louis, aki az apjával való kapcsolatát vizsgálja, illetve társadalmi-politikai kontextusban értelmezi a személyes történetüket. Pallai Mara friss fordításán Zitával és Kovács Domokossal közösen dolgoztunk, a próbákon pedig igyekszünk megtalálni a megfelelő arányokat szöveg, tánc és zene között. Egy műfajilag bajosan behatárolható, izgalmas formai kísérlet van készülőben.

rap: Kinek ajánlanád az előadást?

BB: Hiába a francia szerző, a történet rólunk, kortárs magyar állampolgárokról szól, illetve a mi felelősségünkről a szüleink és a környezetünk iránt. Egyszerre költői és direkten szókimondó előadás lesz. A történet maga nagyon intim, mi pedig a szerző szándékai mentén merünk pátosszal és igyekszünk humorral is fogalmazni. Legyen még két hívószó a szolidaritás és az empátia.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."