„Érezzük, hogy falakat bontunk”
1992-ben alapította meg az azóta is működő Kerekasztal Színházi Nevelési Központot. Kaposi Lászlóval többek között arról beszélgettünk, miért élvezetes előadást tartani VIII. kerületi diákoknak.
Színház
Eladta az arcát – Magyar színészek és a reklám
Pár évtizede jól megfizetett szégyennek számított, ha egy ismert színész reklámfilmben szerepelt. Száz éve viszont éppenséggel a színészek számítottak a legkeresettebb reklámozóknak. Blaha Lujza púderétől Lottó Ottóig és tovább.
„Hagyták, hogy éljen az agyam” – Fekete Ádám dramaturg, rendező, színész
Megkerülhetetlen fiatal alkotó.
„A saját rendezéseimet is unom” - Andrei Şerban színházrendező
A III. Richárdot rendezi a Radnótiban. A román származású amerikai rendezővel egy Orbán Viktorról szóló darab lehetőségéről, Al Pacino szomorú látványáról és arról beszélgettünk, hogy Romániát is elérték-e a színházi zaklatási ügyek.
A rossz a szexi
Az előadás létrejöttét értelmes és fontos célok vezérlik: beszélni a tehetetlen, kiábrándult fiatalokról, a vezér teljhatalmáról, akinek nincs „ellenzéke”, egy csak elvileg létező köztársaságról.
„Szeretek ránézni egy zsebórára”
A Vígszínház tartósan legfoglalkoztatottabb színészét a polgári múlt iránti elkötelezettségéről, a színháztörténet kutatásáról, valamint a vígszínházi stílus létéről vagy nem létéről kérdeztük.
Bodó Viktor: „Vannak benne korrupt politikusok, akiket jól seggbe rúgunk, de nem a mindennapos kisstílű dolgokon akarunk zakatolni”
A hétvégén mutatják be egyetlen idei magyarországi rendezését, A Krakken műveletet az Átriumban. A szatirikus társadalomkritika nem csak a magyar valóságra reflektál. Ajánló a friss Narancsból.
„Ezek tényleg szobára mentek?”
A praktikum is lehet ihletforrás. Bizonyítja ezt Eötvös Péter Senza sangue című operája, amely azért született, hogy valamiképpen kikerekítse Bartók A kékszakállú herceg vára című – sajnálatos módon mindössze hatvanperces – egyfelvonásosát.