Bodó Viktor: „Vannak benne korrupt politikusok, akiket jól seggbe rúgunk, de nem a mindennapos kisstílű dolgokon akarunk zakatolni”

  • narancs.hu
  • 2018. március 3.

Színház

A hétvégén mutatják be egyetlen idei magyarországi rendezését, A Krakken műveletet az Átriumban. A szatirikus társadalomkritika nem csak a magyar valóságra reflektál. Ajánló a friss Narancsból.

Magyar Narancs: Ritkán látunk mostanában Magyarországon. Hogy vagy? Rendezőileg, emberileg, közéletileg, általában?

Bodó Viktor: Ezeket a minőségeket én nem tudom szétválasztani. Túl vagyunk egy nagyon élvezetes próbafolyamaton, jelenleg ez határoz meg mindent. Borzasztó kemény volt a színészeknek, mert részben egy fiktív nyelven, santröllül megy az előadás, és ezt megtanulni nem volt egyszerű. Mózsik Imre szerzőtársam dolgozta ki ezt a nyelvet, most már körülbelül ezer szónál tart a szótár. De hogy válaszoljak a kérdésre, köszönöm, jól vagyok, folyamatosan nagyon jó munkalehetőségeim vannak.

MN: A Krakken művelet sokféle műfajjal kacérkodik, a szatirikus társadalomkritikával, az akciódús krimivel és a szürreális mesével. Mit fogunk végül is látni a színpadon?

BV: Egy filmnél sokkal gazdagabban be lehet lőni azt, hogy milyen műfajú, színházban kevésbé. Játszunk mindenféle hatáselemmel, a pszichothrillertől kezdve a horroron és a rossz minőségű komédián át a remélhetőleg jó minőségű komédiáig, a burleszkig vagy szatíráig. Stíluskáosz van, de hatásvadász dolog lesz, azt ígérhetem.

MN: Az szokott lenni általában. De honnan jött egyáltalán ez az egész történet? Egy miniszter egy expón képviseli külföldön a hazáját, ám odakinn botrányos dolgok történnek, minden tele van homokkal és sárral, akadozik az áramellátás, a munkások valami egészen elképesztő és érthetetlen nyelven kommunikálnak, tolmács sehol, térerő, net nuku.

BV: A mű eredeti olasz alapját, az Eduardo De Filippo-művet, A komédia művészetét még annak idején Zsámbéki Gábor adta a kezembe a Katona József Színházban, és úgy volt, hogy Hamburgban csináljuk meg a nagyszínpadon az átiratát, de végül abból a tervből nem lett semmi. Aztán kerestünk darabot ide, az Átriumba, így arra gondoltunk, hogy ezt átdolgozzuk. A történetnek azt a magját, hogy egy társulattól elveszik a helyét, mindenképpen meg akartuk tartani, illetve egy ideig a benne szereplő pályázási részt is átemeltük, hogy utaljunk a saját újszínházi pályázatunkra, de végül azt kivettük belőle. Aztán persze a mi változatunk már nagyon eltávolodott az eredetitől, mondhatni, teljesen önálló darab jött létre. A cél az volt, hogy ne egy kis magyar történet legyen, hanem egy bárhol a világban értelmezhető szituáció. Aktuálpolitikai utalásokat egyáltalán nem akartam beletenni, az elég volt A revizorban.

Kozár Alexandra teljes interjúja az aktuális print Magyar Narancsban olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

A legfrissebb számok mutatják: a nyugat-romániai megyék megelőzték a szomszédos magyar térségeket

Az Európai Unió átlagát tekintve, vásárlóerő-paritáson számolva a nyugat-romániai megyék – Szatmár kivételével – megelőzték az összes kelet-magyarországi és dél-alföldi térséget. Békést még a legszerényebb értékekkel rendelkező Szatmár is. Nagyobb a nyugat-romániai megyék növekedési potenciálja, itthon alig van beruházás, az innováció pedig szinte a nullával egyenlő.  

A Fidesz végső üzenete: Szavazz ránk, vagy meghalsz!

Háború, háború, háború, Brüsszel, Ukrajna, háború – ezek maradtak a Fidesz jelszavai, amely egykor három szobát, három gyereket és négy kereket ígért Magyarországnak. Most csupán fenyegetőzik, és azzal ijesztgetik a választókat, hogy vagy rájuk szavaz az ember, vagy meghal.

India Trip

Ha van zenekar, amely a Beatles munkásságából a pszichedelikus indiai vonulatot tette magáévá, az a Kula Shaker. A magyar fül számára hülye nevű angol együttes szívesen használ egzotikus keleti hangszereket, és a szövegeket néha szanszkrit nyelven szólaltatja meg Crispian Mills frontember.

A szivárgó szellem

  • Nemes Z. Márió

Petőcz András egy 1990-es jegyzetében írta Erdély Miklósról, hogy valójában nem halt meg, mert tanítványaiban él tovább, így az őt vállalók közösségének sikerei valójában az ő sikerei.

Más ez a szerelem

Horesnyi Balázs kopott ajtókból álló, labirintusszerű díszlete, a színpad előterében egy kis tóval, a színpad közepén egy hatalmas függőággyal, amelyben fekszik valaki, már a nézőtérre belépve megelőlegezi a csehovi hangulatot. A zöldes alaptónusú, akváriumszerűen megvilágított játéktér világvégi elveszettséget és tehetetlenséget sugall, jelezve, hogy belépünk az ismert csehovi koordináta-rendszerbe. Szabó K. István rendezése azonban tartogat néhány meglepetést.

A szabadság ára

Egy képzeletbeli, „ideális” családban a lehetőségekhez mért legjobb anyagi és érzelmi környezetben felnevelt gyerekek évtizedekkel később „visszaadják”, amit kapnak: gondoskodnak az idős szüleikről. Csakhogy a valódi családok működése nem minden esetben igazodik az elvárt képlethez.