Önkéntes gettó − Billy világa

  • - ki -
  • 2012. január 11.

Színház

Nina Raine Billy világa című drámája a Pesti Színházban egy siket fiúról szól, és arról, hogyan (nem) tudunk mi, nagyjából-egészéből fogyatéktalanok együtt élni azokkal, akik együtt élnek a „fogyatékkal”. Alaphelyzet, tankönyvi ihletésű színdarab egy fontos problémáról, amelyről a színháznak is beszélnie kell, ha részt óhajt venni az úgynevezett társadalmi szerepvállalásban.

Billyt afféle ultraliberális család veszi körül; a látszólag megértő-elfogadó szülők ezerrel dolgoznak azon, hogy fiuk beilleszkedjen az „egészséges” társadalomba. Ezerrel és elszántan: számtalan extravagancia és trendi lózung jellemzi a belső sebzettségét fennkölt önzéssel leplező apát, a lavírozásba-egyensúlyozásba-mediálásba belefáradt anyát, a másként, láthatatlanul fogyatékos, súlyos szeretetdeficitben szenvedő bátyot és húgot. Billy magányos köztük, semmi kétség; aztán beleszeret a hallók világából a teljes süketség felé tartó Sylviába, és egy új világ nyílik ki előtte: a sajátjaié. Egy furcsa, önkéntes gettó, melynek íratlan szabályai egy idő után épp Sylvia számára elviselhetetlenek.

 


Fotó: Szkárossy Zsuzsa

 

A darab és Szőcs Artur visszafogott rendezése megmenekül a giccs és a melodráma bélyegétől – de hogy ettől menekül, azt azért végig látjuk. A színészek nemcsak a feladat szakmai, hanem társadalmi súlyát is átérezve teremtik meg figuráikat; ez a színháznak kevésbé tesz jót, mint az üzenetnek. Mindazonáltal Hegedűs D. Géza, Pap Vera, Péter Kata, Géczy Zoltán hatásosan játszik, Bata Éva a megsüketülőfélben lévő lány szerepében a legtöbb ellentmondást képes megjeleníteni, Telekes Péter pedig naturalisztikusan is tökéletes Billy.

Az előadás igazi erénye, hogy nem a tompa, közönyös társadalmat bírálja, hanem épp ellenkezőleg: az elfogadó, befogadó, toleráns és segítőkész közeg paradox reakcióira hívja föl a figyelmet. A végén mintha mindenki megvilágosodna hirtelen, és rögvest a helyes útra tér – de tudjuk, ez a mese világa meg a színpadé. Odakint minden egy csöppet bonyolultabb.

Pesti Színház, december 22.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.