Önkéntes gettó − Billy világa

  • - ki -
  • 2012. január 11.

Színház

Nina Raine Billy világa című drámája a Pesti Színházban egy siket fiúról szól, és arról, hogyan (nem) tudunk mi, nagyjából-egészéből fogyatéktalanok együtt élni azokkal, akik együtt élnek a „fogyatékkal”. Alaphelyzet, tankönyvi ihletésű színdarab egy fontos problémáról, amelyről a színháznak is beszélnie kell, ha részt óhajt venni az úgynevezett társadalmi szerepvállalásban.

Billyt afféle ultraliberális család veszi körül; a látszólag megértő-elfogadó szülők ezerrel dolgoznak azon, hogy fiuk beilleszkedjen az „egészséges” társadalomba. Ezerrel és elszántan: számtalan extravagancia és trendi lózung jellemzi a belső sebzettségét fennkölt önzéssel leplező apát, a lavírozásba-egyensúlyozásba-mediálásba belefáradt anyát, a másként, láthatatlanul fogyatékos, súlyos szeretetdeficitben szenvedő bátyot és húgot. Billy magányos köztük, semmi kétség; aztán beleszeret a hallók világából a teljes süketség felé tartó Sylviába, és egy új világ nyílik ki előtte: a sajátjaié. Egy furcsa, önkéntes gettó, melynek íratlan szabályai egy idő után épp Sylvia számára elviselhetetlenek.

 


Fotó: Szkárossy Zsuzsa

 

A darab és Szőcs Artur visszafogott rendezése megmenekül a giccs és a melodráma bélyegétől – de hogy ettől menekül, azt azért végig látjuk. A színészek nemcsak a feladat szakmai, hanem társadalmi súlyát is átérezve teremtik meg figuráikat; ez a színháznak kevésbé tesz jót, mint az üzenetnek. Mindazonáltal Hegedűs D. Géza, Pap Vera, Péter Kata, Géczy Zoltán hatásosan játszik, Bata Éva a megsüketülőfélben lévő lány szerepében a legtöbb ellentmondást képes megjeleníteni, Telekes Péter pedig naturalisztikusan is tökéletes Billy.

Az előadás igazi erénye, hogy nem a tompa, közönyös társadalmat bírálja, hanem épp ellenkezőleg: az elfogadó, befogadó, toleráns és segítőkész közeg paradox reakcióira hívja föl a figyelmet. A végén mintha mindenki megvilágosodna hirtelen, és rögvest a helyes útra tér – de tudjuk, ez a mese világa meg a színpadé. Odakint minden egy csöppet bonyolultabb.

Pesti Színház, december 22.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.