olvasópróba

Szentek és boldogtalanok

Friss bemutatók Szegeden, a Bábszínházban és az Örkényben

A Szegedi Nemzeti Színházban egy kortárs magyar dráma ősbemutatójára készülnek, méghozzá a nagyszínházban. Ez azért is örvendetes, mert a kőszínházak szeretnek biztosra menni, kortárs drámákat általában a kamaratermekben, pinceklubokban, sufnikban mutatnak be. Varsányi Anna neve azonban nem ismeretlen Szegeden, házon belüli szerző, a színház dramaturgja, akinek már több darabját bemutatták a városban. A rendező pedig Alföldi Róbert, aki Budaörsön már színpadra állított egy Varsányi-darabot, Az eprésző kislányt. Új közös munkájuk szintén falusi közegben játszódik. A szent főszereplője egy pap, Gyula atya, aki beleszeret a házvezetőnőjébe, ezért kilép a papi szolgálatból. Megváltozott helyzetüket azonban mindketten nehezen viselik, a falu lakói pedig továbbra is Gyulához fordulnak ügyes-bajos dolgaikkal. A darab fontos szereplője Marika, a hírek és pletykák helyi mozgásban tartója. Gyulát Borovics Tamás, szerelmét, Jolánt Szilágyi Annamária, Marikát pedig Fekete Gizi játssza. „Ez egy tanmese, azt szeretném, hogy nagyon erős végletei legyenek, attól függően, hogy honnan fókuszálunk a helyzetekre, milyen mélyről közelítjük meg az adott pillanatot” – mondta Alföldi Róbert, aki szeretné úgy bonyolítani az eseményeket, hogy a néző nehezen dönthesse el, hogy sírni vagy nevetni lenne kedve. (Szegedi Nemzeti Színház, május 2.)

A vásári bábjátékot lehet szeretni vagy nem szeretni, de meg is változhat róla az ember véleménye, ha megtapasztalja, hogy fiatal alkotók új energiákat visznek ebbe az ősi műfajba. Gardenö Klaudia bábrendező most a Budapest Bábszínházban kifejezetten felnőtteknek rendez 18 pluszos vásári bábrevüt Kár, hogy anyádat nem hoztuk el… címmel. A cím valami nagyon kortárs darabot jelez, az alkotók azonban a felnőtteknek szóló népmesékhez nyúlnak vissza, hogy rajtuk keresztül beszéljenek a párkapcsolatokról és azok buktatóiról. Boldizsár Ildikó gyűjtései és a meseterápia sikere bizonyítja, hogy igenis van érdeklődés e mesék és az általuk közvetített tudás iránt, színpadon azonban eddig ritkábban jelentek meg. (Fabók Mancsi Azért a kis bolondságért… című előadása ilyen kivétel.) A nézők epizodikus szerkezetű, több mesetípust, hangulatot és bábtechnikát felvonultató összeállításra számíthatnak. Az előadást élő népi zenekar kíséri, és hogy nem csak bábozást láthatunk, jelzi, hogy a táncokat Widder Kristóf koreografálta. Több szerepben láthatjuk Bartha Bendegúzt, Krucsó Ritát, L. Nagy Attilát, Podlovics Laurát, Spiegl Annát és Tatai Zsoltot. (Budapest Bábszínház, Ország Lili Stúdió, május 10.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.