Színház
„A milícia emberei rögtön ott termettek”
Peter Brook és Ariane Mnouchkine mellett a nyugat-európai színház egyik utolsó „nomádja”. A 80 esztendős olasz mester aktuális témákat feszegető társulata, az Odin Teatret továbbviszi Jerzy Grotowski színházi forradalmát. A tavalyi MITEM-en zajos sikert arattak a The Chronic Life-fal, idén pedig a The Tree című új produkciót hozzák Budapestre.
„A prolikat ez nem érdekli”
A forradalmat ugyan nem színházi előadások robbantották ki, de az október 23-át megelőző hetekben és hónapokban a budapesti színházi életen is jócskán megérződött a közhangulat forrósodása.
„Én nem veszek részt ebben” - Alföldi Róbert a népszavazásról és az értelmiség felelősségéről
A menekültek ügyét politikai kérdéssé tették, de valójában az emberségről szól – mondja Alföldi Róbert. A népszavazási kampányban is kiáll véleményével, bár azt tartaná normálisnak, ha erre nem lenne szükség.
Színház Nem csak monologizálnak
Ha magát Ványa bának mondja az előadás, máris jelzi valahogy a különállását: ez nem ugyanolyan lesz, mint a többi három tucat Ványa; nagyjából ennyiszer játszották magyarul a Csehov-drámát.
„Átírjuk a 21. század első évtizedét westernfilmmé”
Ezt aztán nem láttuk jönni: Ezüst Oroszlán-díjas előadás Oszama bin Ladenről a Trafóban. Interjúztunk róla.
Szebb, mint a semmi
A fiatal színházi és táncos alkotók hamar szembesülnek a szétzilált és forráshiányos rendszerrel. A nehéz helyzetben sokan és sokfélét tesznek tehetséggondozás címen, az eredmény pedig általában magáért beszél.
„Minden oldal megkapja a magáét”
Különös, egyszerre költői és sokkoló színházi nyelvet alakított ki a saját társulatával az elmúlt húsz évben, amelynek köszönhetően ma Közép-Európa számos színházába hívják rendezni Belgrádtól Fiuméig. Legutóbb a temesvári Csiky Gergely Színházban mutatták be Magyar című rendezését, amelynek magyarországi ősbemutatója Zsámbékon volt. Ott mondta el, hogyan lett a szabadkai színház a politikai kiegyezés áldozata.
Ki nyert ma?
A rendszerváltás előtt a színházakat „adták”, ma már pályáztatva, látszatokra építve adják, csak sokkal rosszabb döntések születnek. Most például nem jöhetne létre olyan színház, mint a Katona, amelyik 1983-ban, Aczél György idején született fiatal rendezőkkel, Zsámbéki Gábor és Székely Gábor vezetésével. Az akkori művészek pártfogója Major Tamás volt; ma legfeljebb morális értéket jelent, ha Törőcsik Mari támogat egy pályázót, ahogy most az Újszínházért folyó látszatversengésben Mátyássy Bencééket. Bodó Viktor, az idei Európa-díjas pedig elindulhat egy igazgatói pályázaton, de legfeljebb szellemi dicsőséget arathat tervével, megvalósítani most biztosan nem tudja.
„A barikád másik oldalán”
A most ötéves Vádli Alkalmi Színházi Társulás alapító rendezőjével színházi szerepekről, kultúrpolitikai környezetről és új bemutatójukról, a Kutyaharapás című gengszterdrámáról is beszélgettünk.