Tánc

TranzDanz: A csárdás-ápolás művészete

  • - sisso -
  • 2016. október 29.

Színház

Ezzel az egyfelvonásos, élőzenés csárdás­esztétikai táncpamflettel köszöntötte nézőit az L1danceFest. A formáció alapítója és vezetője, Kovács Gerzson Péter már ritkábban táncol, inkább koreografál. Ha táncol, akkor is szólókat, élőzenés performanszokat láthatunk tőle. Az egykori néptáncos, későbbiekben kortárs szakadár régi mániája, hogy a hagyományos magyar néptánc analitikus, kritikus megközelítésén keresztül mond véleményt jelen állapotainkról, az identitásról, hovatovább az össznemzeti férfiasságról.

Most KGP visszatér a gyökerekhez, magában ritkázik és lassúzik görcsösen meditálva, aztán szaporázik, szét- és összecsapkodja a lábait. Olyankor heves, és mint egy dzsesszzenész, élvezi a tudást, amiből ilyen sokszínű improvizációkra, táncos elmélkedésekre képes. Mintha mindig padlóról indulna újra, groteszk, töredezett, absztrakt mozdulatokból építi fel az eredeti formát, amit aztán a legnagyobb lendületében csak rövid ideig élvez önfeledten. Mint ki letépte táncát.

Társa, Ágoston Béla multiinstrumentalista egy hang-drum nevű, ritka hangszer segítségével kíséri. Ritmushangszer, amelyből szép dallamok, harmóniák szólhatnának, ám azok is csak rövid ideig. A zene ritmusa is váltakozik, kevéssé erőfitogtatós, inkább incselkedős, visszahúzódós, a pár hiányára hívja fel a figyelmet. Zenész és táncos hol elszakad, hol párbeszédbe keveredik, végül mindkettő elillan, megszökik.

L1danceFest 2016, RS9 Vallai Kert, szeptember 18.

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”