Tánc

Timothy and The Things: Schrödingerre várva

  • - sisso -
  • 2017. február 26.

Színház

Szeretettel, kritikával és némi megszállottsággal járjuk körül emberi kapcsolódásaink gyenge pontjait – ahogy ez a társulatalapító Fülöp László táncdarabjaira jellemző. Ebben a formációban két éve dolgozik, eddig duókat és triókat koreografált, ám ezúttal hat táncost mozgat: korábbi, Lábán-díjas előadása két táncosával, Biczók Annát és Cuhorka Emesét, valamint Furulyás Dórát, Kelemen Patrikot, Marcio K. Canabarrót és Varga Csabát.

Fülöp most is azzal foglalkozik, hogyan lehet a lelki dolgokról a tánc nyelvén beszélni, és a fizikus Erwin Schrödinger népszerű, kvantumfizikai értelemben egyszerre élő és halott macskája ihlette meg, akiről ugyebár nem tudhatjuk, hogy megölte-e a sugárzás, amíg ki nem nyitjuk a dobozt. Az élő és holt macskákat alakító táncosok élve boncolják önmagukat, saját és a másik létezésével kapcsolatos kételyeiket és a közöttük tévelygő Timothyt. Őrült társaság, különböző táncnyelveken beszélnek, próbára teszik egymás és a közönség idegeit, illetve nevetőizmait. Utóbbi egyébként mindig lenyűgöz, hogyan lehet az, hogy a kortárs tánc egyfolytában mosolyog. Talán úgy, hogy ennek az új generációs táncos csapatnak jó értelemben véve hiányoznak a színpadi gátlásai. Úgy használják a verbalitást is, hogy bár érthető az angol beszéd, de csak úgy értelmezhető, ha a mozdulatok is láthatók, hiszen azokból jön, azokból táplálkozik. Dinamikus, filozofikus testkabaré.

Trafó, január 22.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.