Továbbpörög a POSZT-bojkott: Az Örkény Színház visszalép a versenytől

Színház

A Csáki Judit zsűritagságának elmeszelése miatt kirobbant POSZT-botrány újabb hírei: az Örkény Színház visszalép a versenytől, s kilép a Magyar Színházi Társaságból.

Bár az Örkény Színház lejátssza az előadásait a POSZT-on, a versenyben nem vesz részt, és a jövőben újabb beválogatásuk esetén sem fognak szerepelni egészen addig, amíg a legnagyobb hazai színházi fesztivál viszonyai nem válnak átláthatóvá és egyértelművé. Az Örkény Színház társulata felszólította a POSZT szakmai tulajdonosait, hogy tegyék rendbe, amit „elrontottak”.

false

Még egy hete sincs, hogy színikritikusok nyílt levelet tettek közzé, miután kiderült: a POSZT szakmai tulajdonosai – a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság közösen – nem fogadták el a Színházi Kritikusok Céhe által jelölt zsűritagot, Csáki Juditot.

Sok víz lefolyt mára a Dunán

Színikritikusok egy csoportja – mások mellett a Magyar Narancs munkatársainak kezdeményezésére – bojkottot hirdettek, s felhívásukhoz azóta is folyamatosan csatlakoznak kritikusok, újságírók, a színházi szakma képviselői, de civil magánemberek vagy akár más művészek is.

Miután a POSZT szakmai tulajdonosai visszautasították Csáki jelölését, megkérdeztük mindkét társaságot, és míg a Színházi Társaság a Teátrumi Társaságra hárította a felelősséget, addig a Teátrumi Társaság csak simán mellébeszélt.

Ezt követően a Színházi Kritikusok Céhe kilépett a Magyar Színházi Társaságból.

A POSZT szakmai tulajdonosai pedig gyorsan találtak Csáki helyére mást. Választásuk Zsigmond Andreára esett, aki először nem igazán értette, mi meglepő van azon, hogy Csákit nem fogadta el az egyik szervezet: „azt hiszem, köztudomású, hogy nincs túl jó viszony közöttük”. Ám nem sokkal később mégiscsak érteni vélte, mi folyik itt, mert nemcsak visszamondta zsűritagságát, de a Játéktér szerzőjeként a bojkotthoz is egyértelműen csatlakozott.

Első fecske

Ezek után már tényleg csak az az izgalmas kérdés maradt, amit Urfi Péter tett fel lapunkban, hogy miután színészek, rendezők és más színházi szakemberek is csatlakoztak a bojkotthoz, vajon mit lépnek a színházak, és mi lesz a POSZT programjába válogatott előadásokkal? Vajon végre egyszer rendesen felháborodik-e a szakma, és lépéseket is tesz, vagy tovább tűr?

És lám, meg is van az első: az Örkény Színház csatlakozott a bojkotthoz, és kilép a Magyar Színházi Társaságból. Noha a POSZT-on részt vesz a Bagossy László rendezte Hamlettel és a Mohácsi János rendezte e föld befogad című előadással, de csak „lejátsszák” azokat, a versenyben nem vesznek részt. Vonatkozó közleményük itt olvasható:

Az Örkény Színház társulatának közleménye

Nem értünk egyet azzal, hogy a 2015. évi POSZT szakmai zsűrijének összeállításakor a Magyar Teátrumi Társaság indoklás nélkül visszautasította a jelölésre felkért Kritikus Céh delegáltját, és nem értünk egyet azzal sem, hogy a Magyar Színházi Társaság ezt szó nélkül tudomásul vette.

Különösen szíven üt bennünket, hogy világossá vált, a háttérben a személyekről szóló alkudozás, a szakmai szervezetek ajánlásainak negligálása évek óta bevett gyakorlat, és ezt mindkét társaság természetesnek tartja.

Tiltakozásul az Örkény István Színház kilép a Magyar Színházi Társaságból.

A 2015. évi POSZT-tal kapcsolatban felállt az a helyzet, hogy nyugodt lélekkel sem részt venni, sem kimaradni nem lehet. Mert nemcsak azért van felelősségünk, hogy a legfontosabb magyarországi színházi seregszemle tisztességesen működjön, de felelősséggel tartozunk a pécsi színházi közönség felé is.

A POSZT műsora a technikai egyeztetés hetei után mára összeállt, a jegyárusítás napokon belül megkezdődik. Ezért meghívott előadásainkkal fellépünk a pécsi közönség előtt, de a versenyben nem veszünk részt, és bejelentjük, hogy a jövőben esetleges beválogatásunk esetén sem kívánunk szerepelni a fesztiválon, mindaddig, amíg annak viszonyai nem válnak átláthatóvá és egyértelművé.

Felszólítjuk a két társaságot, hogy hozzák rendbe, amit elrontottak. Tegyék világossá, milyen alapon döntenek személyi kérdésekről, és kezdeményezzenek nyílt párbeszédet a fesztivál jövőjéről.

Hogy is van a folytatás?

Lesz vajon még más is bátor? Vagy mások számára elfogadható, hogy a POSZT szakmai zsűrijének összeállítása alkudozás tárgya, amely során – látszólag? – még csak érvelni sem kell elutasítás vagy támogatás esetén? A szakmát negligálni és mellébeszélni mások számára erény lenne tán?

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.