Újabb öt évre választották meg Szirtes Tamást a Madách Színház élére

Színház

Az igazgató 2027. január végéig töltheti be a tisztséget.

A Madách Színházat több mint 15 éve igazgató Szirtes Tamás vezetheti újabb öt évig a teátrumot – derül ki a kormany.hu oldalon közzétett dokumentumból.

Mint írják, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a szakmai bizottság javaslatának figyelembe vételével a 2022. február 1-től 2027. január 30-ig terjedő időtartamra Szirtes Tamást nevezi ki a Madách Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának.

A döntés indoklása szerint Szirtes Tamás a Madách Színház Nonprofit Kft.-ben végzett eddigi eredményes munkáját a javaslattevő bizottság valamennyi tagja részletesen ismeri, azt eredményesnek ítéli. A benyújtott pályázat a kiírás formai és tartalmi követelményeinek megfelelt. A szakmai bizottság - nyolc tag részvétele mellett - a jelenlegi vezető pályázatát 6 igen szavazattal, 1 nem szavazattal és 1 tartózkodással támogatta, Szirtes Tamást a Madách Színház Nonprofit Kft. ügyvezetői feladatainak ellátására alkalmasnak találta.

Televízió - Hogy volt?! - Szirtes Tamás

 
 
Fotó: MTI/ Zih Zsolt

Szirtes Tamás a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után 1968-tól a József Attila Színház tagja volt, majd 1972-től a miskolci színházban dolgozott, 1973-tól a Madách Színház rendezője, 2004 óta a színház igazgatója. 1977 és 2005 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színészhallgatóinak tanára, egyetemi docens volt. Több mint 70 színdarab és számos tévéjáték rendezője.

A Madách Színházban számos nagysikerű rendezés fűződik a nevéhez, amelyek között van a Macskák, Az Operaház Fantomja, a Jézus Krisztus Szupersztár, a József és a színes szélesvásznú álomkabát, a Mary Poppins, a Poligamy, a Mamma Mia!, a Les Misérables - A nyomorultak, a Rocksuli, a Once / Egyszer..., a Volt egyszer egy csapat, a Producerek és a Spamalot.

 Szirtes Tamás munkásságát 1981-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, 2006-ban megkapta a színikritikusok díját, 2008-ban Nádasdy Kálmán-díjat vehetett át. 2009-ben Kossuth-díjjal tüntették ki az európai színvonalú zenés színjátszás megteremtése érdekében végzett tevékenységéért, az újszerű és hagyományos rendezői módszereket magas szinten elegyítő művészetéért, valamint művészetpedagógiai munkásságáért.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.