Zsinórpadlás – színházi melléklet

„Ilyen még nem volt”

  • rés a présen
  • 2021. szeptember 22.

Színház

Horváth Csaba rendező-koreográfus

rés a présen: Hogyan jött ki a karanténból a Forte Társulat?

Horváth Csaba: Nehezen él­tük meg a járványt, de a színházak bezárását követő sokk után viszonylag hamar eszméltünk. Munkával töltöttük a karantént. Két előadásunk (Teatrum Mortis, A te országod) egy-egy részletét filmre adaptáltuk természeti környezetben, majd az online térben be is mutattuk. Ezt követően nekiálltunk dolgozni Misima Jukio japán drámaíró Az elcserélt legyezők című drámáján, amelyből szintén született film, Bántó Csaba operatőr együttműködésével. Majd megcsináltuk a további három Misima-egyfelvonásost, s a négyet együtt augusztusban Szent­endrén a MűvészetMalomban, legutóbb pedig Budapesten, a Szkéné Színházban mutattuk be.

rap: Milyen volt a nyár?

HCS: A veszprémi Auer Fesztiválon a felújított Bartók 5. vonósnégyes című produkciónkat láthatta a közönség, itt a Kovács Péter vezette Mendelssohn Kamarazenekar akusztikus zenei jelenléte újabb rétegeit nyitotta meg az előadásnak. A második részben Apró véres balladák címmel, Ady Endre kevésbé ismert novelláiból készítettünk egy új darabot a Lukács Miklós Cimbiózis Trióval. Az estet a Vándorfi László vezette Pannon Várszínház segítségével hoztuk tető alá, és az előadás az Ördögkatlan Fesztiválon is szerepelt. A Forte Társulat most nagyon jó állapotban van. Stabil emberek Földeáki Nóra, Pallag Márton, Widder Kristóf, Horkay Barnabás, Fehér László és Krisztik Csaba a színpadon, s bár Kádas József és Andrássy Máté most nem dolgoznak velünk, a repertoár-előadásokban benne maradnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.