Tudósítás közben lőttek le egy fiatal újságírónőt Észak-Írországban

  • narancs.hu
  • 2019. április 19.

Terror

Britellenes katolikus terrorcsoport akciója közben érte találat.

A kórházban belehalt a sérüléseibe Lyra McKee, a 29 éves újságírónő, akit az észak-írországi Londonderry városában zajló tüntetésről tudósítva ért lövés. a A rendőrség terrorista incidensnek minősítette a történteket.

Az észak-írországi rendőrség (PSNI) főparancsnok-helyettese, Mark Hamilton pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a második legnagyobb északír városban, Londonderryben történt éjszakai incidensért valószínűleg az "új IRA" nevű szakadár britellenes katolikus terrorcsoportot terheli a felelősség. Hamilton szerint a rendőrség a támadás előtt a városban több helyszínen házkutatásba kezdett fegyvereket keresve, mivel a hatóságok attól tartanak, hogy szakadár republikánus csoportok tagjai erőszakcselekményekre készülnek a húsvéti hétvégén. A rajtaütések helyszínein több tucatnyi benzinbombát dobtak a rendőrségi járművekre, majd egy fegyveres több lövést adott le a rendőrökre, ám a 29 éves Lyra McKee oknyomozó újságírót találta el. A fiatal nőt kórházba vitték, ahol belehalt sérüléseibe.

false

 

Fotó: MTI/EPA/IJF/Francesco Cuoccio

Az incidenst a katolikus és a britpárti protestáns oldal vezető politikusai egyaránt elítélték.

Az 1998-as nagypénteki egyezménnyel elindult megbékélési folyamat meghatározó horderejű mozzanataként az IRA, vagyis az Ír Köztársasági Hadsereg - amely valaha a legnagyobb britellenes katolikus félkatonai szervezet volt Észak-Írországban - már hosszú évekkel ezelőtt felhagyott a fegyveres akciókkal, leszerelte fegyverzetét, és gyakorlatilag beszüntette tevékenységét.

Az IRA működésének beszüntetését és a felekezeti kiegyezést egyes kisebb katolikus szakadár szervezetek - amelyek közül többen valamilyen kiegészítő jelzővel IRA-nak nevezik magukat - azonban még most sem fogadják el, és további harcot hirdettek a brit fennhatóság ellen.

Az 1998-as megbékélési egyezmény legfőbb vívmányai közé tartozik, hogy az Ír Köztársaság és Észak-Írország korábban katonai szigorral őrzött határa hosszú évek óta teljesen nyitott, a 499 kilométeres határszakaszon semmiféle fizikai ellenőrzés nincs.

Az ír kormány folyamatosan figyelmezteti Londont, hogy ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, és emiatt szükségessé válik a határellenőrzés újbóli bevezetése, az a felekezeti erőszakcselekmények kiújulásához vezethet.

Londonderry az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő katolikus mozgalom fellegvára. Ennek egyik jele, hogy a város félhivatalos közkeletű neve nem is Londonderry, csak Derry, a Londonderry elnevezést a településen sehol nem lehet látni.

(via MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.