Vegyük például Belgiumot. A kagyló a belgák nemzeti eledele, fogyasztásának hagyománya és kultusza van. Ha végigsétálunk Brüsszel éttermi negyedein, hatalmas lábasokban tálalt gőzölgő, rendkívül fokhagymás illatú kagylóhalmok tárulnak fel mindenütt. Szezonális étel, szabály szerint kizárólag az "r" betűt/hangot tartalmazó hónapokban szabad enni, sőt, egyesek azt a szigorú álláspontot képviselik, hogy csakis azokban a hónapokban, melyek neve "r"-rel végződik. Magyarul szeptembertől februárig. Kissé illúzióromboló ugyan, hogy a nemzeti eledelük nyersanyaga nem Belgiumban terem, mindenesetre a meglepő helyzet az, hogy a kagylót Hollandiából importálják, ott fejlesztettek ki ugyanis olyan ipari méretű kagylótenyészeteket, amelyek el tudják látni ezt a mennyiségű keresletet. Szóval nem is belga a belga. Szögezzük le egyszer s mindenkorra: a kagylót kézzel esszük. Az első héjból villával kiesszük, és ezt az üreset használjuk aztán evőeszköznek: ezzel emeljük ki a héjából, majd a szánkhoz. Belgiumban egy nagy adag sült krumpli is jár mellé, ezt tunkolják a lébe. Én megelégszem egy jó friss bagettel is. Elkészítése nagyon egyszerű, az ízesítés variálható. Az alapszabály, hogy amelyik kagyló természetes állapotában ki van nyílva, azt ki kell dobni, főzés után pedig azt, amelyik zárva marad. Hipermarketekben és halszaküzletekben itthon is beszerezhető, nyugodtan próbálják ki.
Fokhagymás-tejszínes feketekagyló, lépésről lépésre
Hozzávalók (2-6 személyre)
2 kg feketekagyló
5 dkg vaj
6 rúd szárzeller
4 fej salotta (vagy 2 fej hagyma)
6-7 fokhagymagerezd
1,5 dl száraz fehérbor
0,5 dl sherry
0,5 dl tejszín
só, bors, egy csokor petrezselyem
1. Felszeleteljük a zöldségeket: a zellert vékony karikákra, a hagymát szeletekre, a fokhagymát finom darabokra.
2. Közepes lángon megolvasztjuk a vajat, rádobjuk a zöldségeket, és fedő alatt puhára pároljuk (kb. 5-6 perc).
3. Amikor a zöldségek megpuhultak, felöntjük a fehérborral, sherryvel és tejszínnel. Egy-két percet főzzük. Sózzuk, borsozzuk. (Ha megkóstoljuk, kissé sótlannak kell érezni, mert a kagylótól majd még sósabb lesz.)
4. Amíg a zöldségek párolódnak, előkészítjük a kagylókat: nagy edényben friss vízbe dobjuk őket, alaposan átmossuk, hogy minél több homok leázzon a héjukról. Ha valamelyikből kis algaszerű "szakáll" lóg ki, attól megszabadítjuk. Amelyik ki van nyílva, kidobjuk.
5. Az előkészített kagylókat beletesszük a tejszínes-zöldséges lébe. Erősre állítjuk a lángot, a lábast lefedjük, és kb. 6 percig így főzzük. Ekkorra a kagylók gyönyörűen kinyílnak.
Finomra aprított friss petrezselyemmel megszórva, kenyérrel és száraz fehérborral fogyasztjuk.
A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com
