chili & vanilia - Ünnepi croquembouche helyett ekler lett

  • .
  • 2008. december 18.

Trafik

Ha igazán megszáll az ünnepi hangulat, megleptem volna önöket egy gyönyörű, dekoratív croquembouche-sal. A franciák rendkívül mutatós édességét különleges alkalmakra, például esküvőkre, karácsonyra készítik.
A gúlaformára, egymásra épített mini képviselőfánkokat krémmel töltik, külsejét pedig karamellával vonják be, ez ragasztja össze az egyes darabokat. Ez kissé körülményes, maradok a tésztájánál, ami a klasszikus francia cukrászat számos híres darabjának kiindulópontja. Nálunk forrázott vagy égetett tésztának nevezzük (mert a nyersanyagokat forrásig melegítjük). Ha egy párizsi cukrászdában járunk, egészen biztosan találunk Paris-Brest tortát - 1890-ben kreálta egy külvárosi cukrász, akinek üzlete pont a Párizs- Brest bicikliverseny útvonalára esett. A biciklikerékre emlékeztető karikát pralinékrém tölti, tetejét mandula díszíti. A St.-Honoré-torta állítólag Szent Honoratust, Amiens püspökét illeti. Ehhez vékony vajastésztalapot raknak körbe karamellával bevont fánkokkal, közepét habos (ún. Chiboust) krémmel töltik. Folytathatnánk a sort a franciákon túl az olasz profiterollal, a spanyol churrosszal vagy a kunmadarasi egérkével (nálunk az egyik gyerekkori kedvenc volt a kakaóporral megszórt kisütött, égetett tészta). De nem mondható túl menőnek nálunk az éclair (azaz eklerfánk), viszont a külföldi csúcscukrászdákban nagyon is az - azzal a különbséggel, hogy a csónaknyi, habos változat már divatjamúlt, helyette a néhány falatnyi, minimalista verzió hódít.

Gesztenyekrémes eklerfánk

Hozzávalók (16 darabhoz)

10 dkg liszt

5 dl víz

4 dl tej

10 dkg vaj

1 kk. só

1 kk. cukor

3 nagy tojás

Töltelék:

2 dl tej

2 tojássárgája

4 dkg cukor

1 ek. étkezési keményítő

20 dkg gesztenyemassza

2 dl tejszín

A tetejére:

10 dkg keserűcsokoládé

A sütőt előmelegítjük 200 ·C-ra. Feltesszük főni a vizet, tejet, vajat, a sót és a cukrot, felforraljuk. Amikor forr, hozzáadjuk a lisztet. Fakanállal keverjük, amíg elválik az edény falától. Néhány percig még keverjük. Nagy edénybe tesszük át, majd egyesével beledolgozzuk a tojásokat, hogy fényes, sűrű, hólyagos tésztát kapjunk. Sütőlapra, 8 mm átmérőjű habzsákból (vagy ha nincs, levágott sarkú nejlonzacskóból) kb. 12 cm hosszú csíkokat formázunk. 8 percig 200 ·C-on sütjük. Ekkor 160 ·C-ra csökkentjük a hőmérsékletet, majd 15-20 percig sütjük a tésztát. Közben elkészítjük a tölteléket: a tejet csipetnyi sóval felmelegítjük. A tojások sárgáját a cukorral és a keményítővel fehéredésig keverjük. Fokozatosan hozzáöntjük a forró tejet, visszaöntjük a lábasba, és lassan sűrűre főzzük (ne forrjon!). Levesszük a tűzről, és állandó keverés mellett langyosra hűtjük. Simára keverjük a gesztenyemasszával. Habbá verjük a tejszínt, majd óvatosan összeforgatjuk a gesztenyés-pudingos krémmel. Ha a tészta elkészült, kihűtjük, tetejét levágjuk, majd megtöltjük a gesztenyés habbal. Olvasztott csokoládéval díszítjük.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.