csontzene - Izgatottan és mérsékelten

  • .
  • 2008. január 24.

Trafik

Mily egyszerű lelkek is voltak a régiek! Claudio Monteverdi (1567- 1643) például ezt írja a Nyolcadik madrigálkötetének előszavában: "Megállapítottam, hogy a lélek szenvedélyei közt három a legfontosabb, mégpedig a Harag, a Mérséklet és az Alázat vagy Könyörgés, mint ahogy azt a legjobb gondolkodók is állítják, sőt magának az emberi hangnak a természete is bizonyítja, amely magas, mély és középfekvésű, és mint a Zenei Művészet is világosan értelmezi ezekkel a terminusokkal: izgatott, lágy és mérsékelt."

Mily egyszerű lelkek is voltak a régiek! Claudio Monteverdi (1567- 1643) például ezt írja a Nyolcadik madrigálkötetének előszavában: "Megállapítottam, hogy a lélek szenvedélyei közt három a legfontosabb, mégpedig a Harag, a Mérséklet és az Alázat vagy Könyörgés, mint ahogy azt a legjobb gondolkodók is állítják, sőt magának az emberi hangnak a természete is bizonyítja, amely magas, mély és középfekvésű, és mint a Zenei Művészet is világosan értelmezi ezekkel a terminusokkal: izgatott, lágy és mérsékelt." E felfedezések jegyében írja egyik legnagyobb művét; a Tankréd és Klorinda párviadala tökéletes példája a Gozzi-féle, már szinte az unalomig taglalt listán az 1. ("Könyörgés"), a 28. ("Akadályokba ütköző szerelem") és a 29. ("Ellenségek szerelme") számnak. A Torquato Tasso eposzából kihasított szövegben arról van szó, hogy Tankréd, a keresztes lovag tudatlanságában megöli páncélba öltözött és ellene harcoló, pogány szerelmét, Klorindát, ám a lány halála előtt még sietve felveszi a keresztény hitet. Monteverdi a műhöz írt előszavában részletesen leírja, hogyan képzeli el a jelenet színpadi ábrázolását: "Klorinda a teremnek arról az oldaláról, ahol a zenészek helyezkednek el, meglepetésszerűen lépjen be talpig fegyverben, őt kövesse Tankréd felfegyverkezve, lóháton. Aszerint lépkedjenek és gesztikuláljanak, amit a szöveg kifejez, egy jottányival se többet, se kevesebbet, gondosan ügyelve a tempókra, a kardvágásokra és a lépésekre, a hangszeresek az izgatott és a lágy hangokra." (Lax Éva fordításai) Na, aligha hisszük, hogy a Fischer Ádám dirigálta koncerten (Magyar Rádió Márványterme, január 30., 18.00) szigorúan betartják e szerzői óhajokat, ugyanis nemigen láttunk lovat mostanában arrafelé. A műsorban elhangzik még Bach Ach wie flüchtig, ach wie nichtig (BWV 26) szövegkezdetű kantátája is - szóval mindenki a fedélzetre, zenegyűlölők!

Mint Fischer Ádám, Kocsis Zoltán sem képes pihenni, e heti koncertjén (MűPa, január 29., 19.30) a Magyar Telekom Zenekar élén megint egészen új műsort dirigál; Brahms, Bartók és Ravel darabjai mellett egy remek kortárs zeneszerző, Soproni József 1. gordonkaversenye is megszólal, a szólista Fenyő László lesz.

És még, még a kortársak, a magyarok! Klenyán Csaba (klarinét) és Csalog Gábor (zongora) például Kondor Ádám Variations of a Double című művét játssza (Nádor terem, XIV., Ajtósi Dürer sor 39., január 25., 19.30). És akinek nem elég a hajmeresztésből, az menjen el az UMZE hangversenyére, ahol Rácz Zoltán vezényli Gadó Gábor és Dukay Barnabás műveit (Trafó, január 26., 19.00).

És már csak azt kívánhatjuk magunknak és a művészeknek, amit Monteverdi ír műve fogadtatásáról, igaz, az még 1624-ben történt: "Ily módon mutattuk be a nagyságos és excellenciás Girolamo Mozzenigo úr palotájában, egészen kifogástalanul, mivel a lovag úr igen kitűnő és kifinomult ízlésű férfiú, mégpedig farsang idején, éjszakai időtöltésképpen, az egész nemesi társaság jelenlétében, amely a szánalom érzésétül annyira megindult, hogy csaknem könnyekre fakadt." Ha csak fele ilyen szépen muzsikálnak, a Zenegyűlölő megígérheti, hogy a koncert után a kocsmában lágy, izgatott és mérsékelt lesz egyidejűleg. Noha jól tudjuk, ez embert próbáló feladat.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.