csontzene - Izgatottan és mérsékelten

  • .
  • 2008. január 24.

Trafik

Mily egyszerű lelkek is voltak a régiek! Claudio Monteverdi (1567- 1643) például ezt írja a Nyolcadik madrigálkötetének előszavában: "Megállapítottam, hogy a lélek szenvedélyei közt három a legfontosabb, mégpedig a Harag, a Mérséklet és az Alázat vagy Könyörgés, mint ahogy azt a legjobb gondolkodók is állítják, sőt magának az emberi hangnak a természete is bizonyítja, amely magas, mély és középfekvésű, és mint a Zenei Művészet is világosan értelmezi ezekkel a terminusokkal: izgatott, lágy és mérsékelt."

Mily egyszerű lelkek is voltak a régiek! Claudio Monteverdi (1567- 1643) például ezt írja a Nyolcadik madrigálkötetének előszavában: "Megállapítottam, hogy a lélek szenvedélyei közt három a legfontosabb, mégpedig a Harag, a Mérséklet és az Alázat vagy Könyörgés, mint ahogy azt a legjobb gondolkodók is állítják, sőt magának az emberi hangnak a természete is bizonyítja, amely magas, mély és középfekvésű, és mint a Zenei Művészet is világosan értelmezi ezekkel a terminusokkal: izgatott, lágy és mérsékelt." E felfedezések jegyében írja egyik legnagyobb művét; a Tankréd és Klorinda párviadala tökéletes példája a Gozzi-féle, már szinte az unalomig taglalt listán az 1. ("Könyörgés"), a 28. ("Akadályokba ütköző szerelem") és a 29. ("Ellenségek szerelme") számnak. A Torquato Tasso eposzából kihasított szövegben arról van szó, hogy Tankréd, a keresztes lovag tudatlanságában megöli páncélba öltözött és ellene harcoló, pogány szerelmét, Klorindát, ám a lány halála előtt még sietve felveszi a keresztény hitet. Monteverdi a műhöz írt előszavában részletesen leírja, hogyan képzeli el a jelenet színpadi ábrázolását: "Klorinda a teremnek arról az oldaláról, ahol a zenészek helyezkednek el, meglepetésszerűen lépjen be talpig fegyverben, őt kövesse Tankréd felfegyverkezve, lóháton. Aszerint lépkedjenek és gesztikuláljanak, amit a szöveg kifejez, egy jottányival se többet, se kevesebbet, gondosan ügyelve a tempókra, a kardvágásokra és a lépésekre, a hangszeresek az izgatott és a lágy hangokra." (Lax Éva fordításai) Na, aligha hisszük, hogy a Fischer Ádám dirigálta koncerten (Magyar Rádió Márványterme, január 30., 18.00) szigorúan betartják e szerzői óhajokat, ugyanis nemigen láttunk lovat mostanában arrafelé. A műsorban elhangzik még Bach Ach wie flüchtig, ach wie nichtig (BWV 26) szövegkezdetű kantátája is - szóval mindenki a fedélzetre, zenegyűlölők!

Mint Fischer Ádám, Kocsis Zoltán sem képes pihenni, e heti koncertjén (MűPa, január 29., 19.30) a Magyar Telekom Zenekar élén megint egészen új műsort dirigál; Brahms, Bartók és Ravel darabjai mellett egy remek kortárs zeneszerző, Soproni József 1. gordonkaversenye is megszólal, a szólista Fenyő László lesz.

És még, még a kortársak, a magyarok! Klenyán Csaba (klarinét) és Csalog Gábor (zongora) például Kondor Ádám Variations of a Double című művét játssza (Nádor terem, XIV., Ajtósi Dürer sor 39., január 25., 19.30). És akinek nem elég a hajmeresztésből, az menjen el az UMZE hangversenyére, ahol Rácz Zoltán vezényli Gadó Gábor és Dukay Barnabás műveit (Trafó, január 26., 19.00).

És már csak azt kívánhatjuk magunknak és a művészeknek, amit Monteverdi ír műve fogadtatásáról, igaz, az még 1624-ben történt: "Ily módon mutattuk be a nagyságos és excellenciás Girolamo Mozzenigo úr palotájában, egészen kifogástalanul, mivel a lovag úr igen kitűnő és kifinomult ízlésű férfiú, mégpedig farsang idején, éjszakai időtöltésképpen, az egész nemesi társaság jelenlétében, amely a szánalom érzésétül annyira megindult, hogy csaknem könnyekre fakadt." Ha csak fele ilyen szépen muzsikálnak, a Zenegyűlölő megígérheti, hogy a koncert után a kocsmában lágy, izgatott és mérsékelt lesz egyidejűleg. Noha jól tudjuk, ez embert próbáló feladat.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”