csontzene - Kripke új szövetsége a fizetőpincérrel

  • .
  • 2008. május 1.

Trafik

Április 23-án este, a Ránki házaspár koncertjére igyekezvén a Zenegyűlölőnek olyasféle túlvilági erejű megvilágosodása támadt, mint Nietzsche élménye lehetett - aki köztudomásúan egy kocsisa által ostorozott ló nyakába borult zokogva 1889 januárjában, Torinóban -, amikor a Zeneakadémia kapujában megpillantott az utcára kirakott két (!) nyalka, lábas hamutartót.

Április 23-án este, a Ránki házaspár koncertjére igyekezvén a Zenegyűlölőnek olyasféle túlvilági erejű megvilágosodása támadt, mint Nietzsche élménye lehetett - aki köztudomásúan egy kocsisa által ostorozott ló nyakába borult zokogva 1889 januárjában, Torinóban -, amikor a Zeneakadémia kapujában megpillantott az utcára kirakott két (!) nyalka, lábas hamutartót. Ellentétben a jeles német tébolyodottal zokogógörcse nem támadt, és nem is vonta kebelére egyik hamuedényt sem, ám ebben feltehetően csak régi vágású neveltetése akadályozta. Beérett, mindössze két hét alatt beérett hát a hadjárat gyümölcse! Ezentúl a dohányzó közönségnek nem kell bepiszkítania az utcát! Szóval kalaplengetés és köszönet (hogy kiknek pontosan, azt persze nem tudjuk), noha egy olyan, minden mondatban kákát kereső analitikus filozófus, mint Saul Kripke (lásd képünkön) nyilván azt mondhatná, hogy korántsem biztos az összefüggés az itt hetek óta közölt követelések-kérések, valamint a hamutartók látomásszerű megjelenése között. Rendben, ezt aláírjuk, de ne legyünk folyton ünneprontók, és azt még a nagy Kripke is elismeri, hogy "ha egy tényellentétes helyzet leírásához hozzátartozik, hogy benne mindannyian németül beszélünk, erről a tényellentétes helyzetről akkor is magyarul beszélünk" (és noha az eredetiben nyilván "angolul" áll a "magyarul" helyett, az ebből következő filozófiai bonyodalmakba nem mennénk bele, egyrészt mivel totál amatőrök vagyunk a szakmában, másrészt mivel itt mindössze az volt a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet Kripke Megnevezés és szükségszerűség című alapművére, mely immár fél éve hozzáférhető magyarul is kedves bedolgozónk, Bárány Tibor fordításában). Magyarul szólva: a tényállás az, hogy április 23-án volt két hamutartó a Zeneakadémia előtt, bármi is lett légyen annak az oka, hogy odakerültek; és hogy mi a helyzet a kripkei "lehetséges világokban", arra ez esetben nagy ívben teszünk.

És ezentúl a megszokottnál is peckesebb léptekkel sietünk a Zeneakadémiára, ahol Keller András dirigálásával a megújult Magyar Telekom Zenekar ad koncertet, a szólista, a Kurtág-előadásokból jól ismert csodálatos Juliane Banse Richard Strauss Négy utolsó ének című sírnivalóan szép dalciklusát adja elő, a második részben a nálunk sajnos alig játszott kortárs lengyel, az 1933-ban született Henryk Górecki 3. szimfóniája szólal meg (május 4., 19.30). És hogy ne legyen elég a lengyelekből (Nietzsche annyira utálta a németeket, hogy azzal a feltehetően tényellentétes állítással hencegett, hogy voltaképpen lengyel származású), megnézzük még a Nemzeti Filharmonikusok élén Stanislav Skrowaczewski produkcióját is, aki a mostanában állandóan műsorra tűzött Bruckner 7. szimfóniával jön (MűPa, május 8. 19.30). És mit szól mindehhez a fizetőpincér, amikor elénk terjeszti a pontosan 6684 forintra rúgó számlát? Előrántja Kripkét: "A Goldbach-sejtés azt mondja, hogy minden kettőnél nagyobb páros szám felírható két prímszám összegeként. Ha ez igaz, feltehetően szükségszerűen igaz, ha hamis, feltehetően szükségszerűen hamis. Szóval, mon ami, ha minden segédeszköz igénybevétele nélkül három percen belül megadja azt a két prímszámot, mely a számla összegét teszi, akkor szükségszerűen a ház vendége két palack Ch‰teau Lafitte-ra! A számokat mondhatja németül vagy angolul is! "ra indul."

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.