étel, hordó - MÚZEUM KÁVÉHÁZ ÉS ÉTTEREM

  • .
  • 2009. október 29.

Trafik

Mivel legutóbb a közétkeztetés aknamunkáját vállaltuk (gyorsétterem a Móricz Zsigmond körtéren), most a liftezés következik. A kiegyenlítődés jegyében régi nótát dünnyögünk (Mindig magasabbra - Locomotiv GT), és bár a Szabadság hídon áthaladva a villamos utasai gyanakodva méregetnek - csak nem a turult akarják ezek célba venni? -, a Kálvin téren már a kutya se néz ránk.

A Múzeum körút és a Bródy Sándor utca sarkán álló Múzeum étterem - ellentétben szomszédjával, az örökké nyitva tartó, azonos nevű cukrászdával - nem az a hely, ahol a törzsvendég szónak értelme van. Feltételezésünket, miszerint főleg külföldi turistákra hegyezték ki, maximálisan alátámasztja szombat esti látogatásunk: a vendégek java német és olasz nyugdíjas. Ám ettől még nem tekinthető kilenclyukú "folklorzentrum"-nak. Igaz, hogy a magyaros ételeken a hangsúly - az üvegpultban egy méretes mangalicacsülök a dekoráció -, ám ennek ellenére a Múzeumot az elegancia jellemzi. Talán nem is lehetne másképp: majdnem 125 éves létesítményről van szó - valószínűleg emiatt nevezik ma is kávéháznak -, ráadásul súlyos faragott díszletek, Zsolnay-csempe és Lotz Károly freskói díszítik, ide tényleg zongorista kell - mint ahogy van is -, és nem népi zenekar.

Úgy tűnik, a személyzet tagjait is gondosan válogatták. Csupa eminens, akik láthatóan büszkék, hogy itt dolgozhatnak. A pincér, a pultos, a ruhatáros (!) magabiztosan végzi a dolgát, és úgy tűnik, inkább utcára kerülnének, mintsem ugyanezt tegyék egy-két kategóriával alacsonyabban. Az erdei gombás csiperkekrémleves (800 Ft) után azt kell mondanunk, hogy minden okuk megvan rá. A rafinált lé csodálatos tartalmával nincs egy súlycsoportban a szokásos gombakrémmel: míg az utóbbira legtöbbször - okkal - csak melegítőként tekintünk, a Múzeum gombája sokáig emlékezetes marad. A kemencés töltött káposztának (2800 Ft) már az otthoni ízekkel kell felvennie a versenyt: kicsit csípősebb, kicsit füstöltebb, mint a nagyié, viszont több benne a hús. Csak jót mondhatunk róla. De akkor mit mondjunk a mangalicakarajról (3600 Ft), amit paprikás málnamártással és ún. lerakott krumplival tálalnak? Azt, hogy annál is jobb?

Lassan úgy érezzük, hogy tökéletes vacsorát kaptunk, de sajnos a sistergős harcsát zöldmetéltes csuszával, paprikamártással (3400 Ft) elsózták. Nagyon. Persze láttunk mi már ennél sokkal nagyobb baklövést, de ahogy a sportriporter mondaná: "Ezen a szinten nem lehet ekkorát hibázni."

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.