Ezek után nem véletlen, hogy addig halogattuk a Tabáni terasz megtekintését, hogy ránk szakadt a tél, a nagy, puha állat, ami azt is jelenti, hogy már az étterem nevének említése sem tűnik úgymond, szezonálisnak. Ám ez a terasz mégsem lacikonyha Balatonaligán, az egész éves nyitva tartás evidens, mivel a Tabáni terasz nemcsak terasz, hanem étterem, kávéház és borpince. És már bent is vagyunk a Döbrentei téri templom melletti műemlék házban, ahol a Tabáni Helytörténeti Gyűjtemény is helyet kapott. (Bővebben: Élő legenda, Magyar Narancs, 2007. augusztus 2.) Mi viszont azon kapjuk magunkat, hogy az ilyen létesítményekkel kapcsolatos fintorgásunk nem a hideg miatt marad el, hanem a csodálkozástól. Ha egy helyre azt mondjuk, hogy "hangulatos", az eleve gyanús, de most az egyszer higgyék el.
Az étterem nem is étterem, inkább egy lakás, ahol persze több asztal van a kelleténél, viszont az "otthon melegét" kifogástalanul hozza. A választék inkább különleges, mint tabáni, legalábbis ha ez utóbbi alatt a körömpörköltet, a túrós csuszát, illetve a sült kolbászt értjük mustárral.
"Mekkora az előétel?" - kérdezzük tapintatlanul, de hölgyünk szemvillanással jelzi, hogy éppen akkora, amekkorának egy előételnek lennie kell, tehát sokkal kisebb, mint a hazai átlag. De a vargányagomba vajban pirított baguette-en, pestós galambbegysalátával (2250 Ft) sem pályázhatna a leggyakoribb magyar "starter" címre, ami igazán elszomorító. Gombánk ugyanis minden ízében megfelel az étvágygerjesztés szabályainak, nagyszerűen előkészíti a terepet idei legizgalmasabb ételünknek, a mákban sült lazacsteaknek, amit paradicsomos burgonyapürével, cukorborsóval körítenek (3200 Ft). Szinte halljuk a kétkedőket: "És a hortobágyi gubát nem próbálták ki?"
Köszönjük, nem. Viszont állítjuk, hogy a mákos panír - mert igazából erről van szó -, az év felfedezése. Izgalmasabb, mint a vonatrablás éhgyomorra, de mielőtt végleg belefeledkeznénk egy "bunda" méltatásába, nem hagyhatjuk szó nélkül a körülményekhez képest (földrajz!) kiváló lazacot és a jól eltalált köretet sem.
A desszertek között a régi ismerősre, a somlói galuskára (890 Ft) akadunk, ami voltaképpen a puding próbája, belekötési gyakorlat. A somlói ugyanis nem tréfadolog, de akármerre járunk, szinte mindenütt viccet csinálnak belőle. Lassan már a gyomorrontás előszobájának is nevezhetnék a tömény, túlcukrozott, legtöbbször "Aro" vagy "Reál" típusú, műanyag tejszínhabbal szétlőtt fonnyadt piskótát. Itt szó sincs ilyesmiről. A Tabáni terasz somlói galuskája pár lépésre van a tökéletestől, miként az egész vacsora. Régóta vártuk ezt az estét, csak éppen nem hittük volna, hogy épp a téli depresszióval egy időben érkezik.
