Jelenleg a 91 ezer forintos hallgatói normatíva 5 százalékát (4550 forintot) kérhetik az intézmények az alapszolgáltatásokért a kollégistáktól, ez a normatíva 7-12 százalékára, 6-11 ezer forintra növekedett volna. A HÖOK azonban követelte, hogy álljon fel egy közös bizottság mindkét fél képviselõinek részvételével, amely megállapodik a díjszabásban, különben június 3-án nagyszabású demonstrációt rendeznek. Az OM engedett; az e héten kezdõdõ tárgyalások befejeztéig minden ez irányú intézkedés függõben marad. (Egy kollégiumi méretû albérleti szoba 30-40 ezer forintba kerül rezsivel együtt.)
Hiánypótló elitképzés Június 21-ig adhatják le az Erasmus Kollégiumba aspiráló diákok pályázatukat. Mint Margócsy István irodalomtörténész, a kollégium tanulmányi igazgatója elmondta: a tömegképzés terén a magyar felsõoktatás nem marad el például az egyesült államokbelitõl, az elitképzésben viszont komoly hiányosságok mutatkoznak. Ezt az ûrt kívánja betölteni az egy éve fennálló, a Láthatatlan Kollégiumból kivált intézmény. A diákok (évfolyamonként mintegy tízen) az eredeti felsõoktatási intézményben folytatják tanulmányaikat, a kollégiumban pedig tutorok és vezetõ tanárok segítségével kutathatnak az általuk kiválasztott szakterületen. A pályázatban a publikációs lista megadása elõny, de nem kötelezõ. (Lásd még: http://www.erasmus.computronic.hu/)
Bankettért pornóval Országos skandalumot váltott ki Norvégiában egy érettségizõ osztály esete; tagjai pornófilmezést vállaltak volna annak érdekében, hogy méltóképpen ülhessék meg a matúra megszerzését. A skandináv országban ez ugyanis nem olcsó mulatság: a hagyományosan három hétig tartó ünnepléshez a diákok sofõr vezette autóbuszt bérelnek, azt hangerõsítõ berendezéssel szerelik fel, külön méretre szabott ruhákat csináltatnak. A költségek nagyjából 2000 eurónak megfelelõ összeget tesznek ki fejenként, ezért az egyik osztály 26 lány tanulója kollektívan leszerzõdött egy pornóval foglalkozó céggel filmforgatásra. A szerzõdést végül a kirobbant botrány hatására felbontották. A Dagbladet címû lap becslése szerint idén a fiatalok 165 millió koronát (20 millió euró) költenek az érettségi ünnepségekre.
Foglalkozása: diplomás munkanélküli Míg szakmunkásokból munkaerõhiány van, országszerte egyre több diplomás marad állás nélkül - hangzott el a Fõvárosi Munkaügyi Központ szakmai konferenciáján. Budapesten különösen mostoha a helyzet: az elmúlt hat évben 6-ról 11 százalékra nõtt a regisztrált munkanélküliek között a diplomások aránya, de a tanároknál 3 év alatt kétszeresére emelkedett a ráta. A munkaügyi központ igazgatója, Vass István szerint a folyamatnak még nincs vége: a diplomát igénylõ álláshelyek száma növekszik ugyan, de nem olyan ütemben, mint ahány képzett szakember kerül ki az egyetemekrõl, fõiskolákról. Az adatokból leszûrhetõ, hogy öt-tíz éven belül a gazdaság fejlõdésében helyrebillen az egyensúly, így a diplomások megugró munkanélküliségét átmeneti problémának lehet tekinteni.
BÜNTETÉSBÕL TANÍTANI Precedensértékû büntetést szabott ki a chilei Concepción város bírósága egy diákra, akit az utcán tartóztatott le a rendõrség, mert illegálisan másolt DVD-it árulta. Az egyébként informatikusnak készülõ Erwin Glade Moncadának a városi bíróság ítéletének értelmében havonta kétszer kisiskolásokat kell egy késõbb kijelölendõ intézményben a számítógép használatára oktatnia. A hallgatónak minden hónapban írásos igazolást kell majd bemutatnia a kijelölt iskola igazgatójának aláírásával, bizonyítandó, hogy rendszeresen megtartotta a foglalkozásokat. Az elmúlt két évben számos híradás tudósított a különbözõ országok netkalózaira kirótt súlyos büntetésekrõl (pénzbírság, szabadságvesztés), a chileihez hasonlóra azonban még nem volt példa.
Egyetemközi központ Szegeden Mediterráneum, Közép-Kelet-Európa és Eurázsia Nemzetközi Egyetemközi Központot alapít a Szegedi Tudományegyetem két lengyel és három olasz egyetemmel együttmûködésben. Az intézmény elnöke Jerzy Wyrozumski, a krakkói akadémia f›titkára. A központ alapításának célja azoknak a bölcsészeti, gazdasági, jogi és tudományos információknak az összegyûjtése, amelyek segíthetik az egyetemek közötti kapcsolatok b›vítését.
