Publicisztika
Irodalmi szószedet: A mottó
Rövid, pár sornyi szöveg, többnyire idézet, amely a fõszöveg elõtt, attól tipográfiailag elkülönítve áll. A kérdés az, hogy minek.
MaNcs, XVI. évf. 24. szám (2004-06-10)
Rövid, pár sornyi szöveg, többnyire idézet, amely a fõszöveg elõtt, attól tipográfiailag elkülönítve áll. A kérdés az, hogy minek.
Az európai föderalista az európai alkotmány tervezetét megfelelõnek tartja arra, hogy betöltse szerepét: létrehozza az alakulóban lévõ európai politikai közösség jogállami, demokratikus intézményrendszerét, és megteremtse a közös ügyek intézésének módjait és biztosítékait. A tervezet ellenzõinek egyik markáns csoportja azt állítja, hogy a dokumentum csak nevében alkotmány: az unió tagállamai valójában csak egy újabb nemzetközi szerzõdést készülnek elfogadni. Mások legitimációs problémákat vetnek fel, mivel úgy érzik, hogy a szöveget nem elõzte meg széles körû, mindenkit érintõ európai vita, vagy a szöveg tartalmát és stílusát érzik súlytalannak: hiányzik belõle, állítják, a szükséges emelkedettség. Ezek az érvek azonban cáfolhatók.
Eredetileg úgy gondoltam, szimpla olvasói levéllel intézem el a Narancs múlt heti számának publicisztikáját (Benczes István - Szentessy Kisztián: Magyar tánc - borotvaélen, prímás nélkül, Magyar Narancs, 2004. június 3.), melyben megemlítettem volna azt is, hogy a pacta sum servanda kifejezés értelmetlen, olyasfélét jelentene latinul, hogy "én betartandó szerzõdések vagyok" (és néha rablórömit játszom magammal).
Polt Péter legfõbb ügyész egyenlege a Narancsban eddig nullszaldós volt: például az olajügyi hisztéria idején nemcsak korrektül viselkedett (ez a minimum), hanem határozottan is; az elõzõ kormány "megfigyelési ügynek" elkeresztelt rágalomhadjáratát hivatalos jelentésben minõsítette alaptalannak. (Jogállamban egy ilyen legfõbb ügyészi állásfoglalás után a rágalmazó bocsánatot kér, veszi a kalapját és hosszabb pihenõre vonul vissza. Már ha úriember az illetõ. Igaz, úriember defaultban nem rágalmaz.) A másik serpenyõbe került mondjuk a Fidesz közeli cégbirodalom furcsa elemekkel teli kezelése (például tanúként sem hallgatták ki azt az ügyvédet, aki elõtt egyazon munkanap leforgása alatt három különbözõ ember jelent meg ugyanazzal a Joszip Tot nevére kiállított útlevéllel), vagy az a feltûnõ visszafogottság, ahogyan a közvádlók a végül jogerõs elmarasztaló bírói ítélettel végzõdött Várhegyi Attila elleni perben viselkedtek.
A múltkor zsörtölõdtem itten, hogy a nyelvrokonságot sokan olyasmire akarják fölhasználni, amire nem alkalmas, tehát hogy népek származását, karakterét, értékét (vagy értéktelenségét) bizonygassák vele. Ettõl azonban a nyelvrokonság még roppant izgalmas dolog, mint minden tudományterület, hiszen ez is rejtett összefüggéseket mutat föl, és az ember azt mondja: nahát, ki hitte volna!
Már régen elmúlt húsvét, de a locsolóversek maradtak, mint az is, amit csodálkozó kisgyerek pózban, felnõtt szereplõvel kell elõadni: "Zöld erdõben jártam / a lakást bezártam / a kulcsot elhagytam / itt maradhatok egy kicsit?"
Vasárnap, június 13-án az Európai Parlamentbe választ képviselõket Magyarország. Úgyszólván mögöttünk a választási kampány, hallottunk eleget harangozni a dologról. Szembesülhettünk mindenféle találgatásokkal: ki nyer, ki veszít, kinek jó az alacsony részvétel, kinek nem. Szögezzük le gyorsan, az országnak az a jó, ha mindenki elmegy, hiszen nagyon nem mindegy, kik képviselik hazánkat az Európai Unióban (nem beszélve a képviseleti demokrácia honi állapotáról).
A közvélemény-kutatások szerint az SZDSZ akár két európai parlamenti (EP) mandátumot is szerezhet június 13-án - ámbár a két nagy párt közötti, mind jobban durvuló kampány csökkentheti a kisebbek esélyeit. Például a most a liberálisokkal rokonszenvezõ szavazók Orbán minél biztosabb legyõzése érdekében könnyen az MSZP-hez vándorolhatnak. Bár a párton belül nincs konszenzus, hogy a fõpolgármester valóban jó választás volt-e listavezetõnek, azt mindenki tudja: az SZDSZ számára a túlélés a tét. Egy esetleges gyenge eredmény kormányzati súlyvesztést, hosszabb távon pedig a politikai porondról való eltûnést vonná maga után.
A Heti Válasz címû lap az elmúlt három évben - a közéleti-kulturális sajtótermékek közül egyedüliként - sokmilliós költségvetési támogatásban részesült, szerkesztõsége pazar, kincstári villában dolgozhatott. Saját lábára állnia mégsem sikerült, nemrég a tulajdonos közalapítvány kénytelen volt túladni rajta. Mennyibe volt ez nekünk, és mire ment el a közpénz?
Pusztul a világ - errõl dalolt vasárnap délután Sasvári Sándor a Fidesz kampánygyûlésére sereglett néhány tíz ezer, esetleg kétmillió ember elõtt. A nóta tökéletesen harmonizált a legnagyobb ellenzéki párt aktuális üzeneteivel: szocikhoz tévelyedett fél Magyarország, gázáremelés, elszabadult infláció, egészségtelen élelmiszerek dömpingjétõl sújtott magyar paraszt.
A Postabankot megvásárló Erste Bank átvenné a Magyar Posta Rt. pénzforgalmi tevékenységét vagy annak egy részét, és erre a célra önállóan (vagy a postával közösen) külön cég alapítását tervezi. A Magyar Hírlap értesülését a szereplõk hiába cáfolták, az ügyet a jobboldal a posta bûnös privatizációs kísérletének állította be. A politikai lufi takarásában a lakossági bankolás fõszereplõi csapnak össze.
A bíróság néhány hónap alatt többször is fölmentett olyan vádlottakat, akiknek a nagy publicitást kapott ügyében a fõvárosi ügyészségi nyomozók jártak el. Természetes jelenségrõl vagy rendszerhibáról van szó; netán csak pechük volt a nyomozóknak e néhány kiemelt esettel?
A kormány áprilisban a családon belüli erõszak visszaszorítása érdekében benyújtott, a távol tartás intézményét bevezetõ javaslatának sürgõs tárgyalását kérte az Országgyûléstõl. Az általános vita után a javaslatot a múlt héten visszavonták, hivatalosan a további egyeztetések szükségessége miatt - de nyilván szerepet játszott ebben az EP-választási kampány is. Több civil szervezet is kritizálta a tervezetet.
HOUDINI TITKA A Wisconsin állambeli Appleton városában lévõ Outagamie Museumban AKA Houdini (Houdini néven is ismert) címmel rendezték újra a világhírû illuzionista életét és mûvészetét bemutató kiállítást. Harry Houdini 1874-ben, Erich Weiss néven született Budapesten, négytõl nyolcéves koráig élt Appletonban, 1926-ban halt meg.
A számítógép-használat sietteti az iskolaérettséget A számítógéppel korán megismerkedõ óvodás korú gyermekek tanulási képességei hamarabb kifejlõdnek, mint azoké a társaiké, akik nem jutnak számítógépes ismeretekhez iskolás koruk elõtt, a videojátékok azonban nem járulnak hozzá e képességek alakulásához - állapították meg amerikai kutatók. Két tengerentúli egyetem, a detroiti Wayne Egyetem, illetve az Ohiói Állami Egyetem munkatársai három-öt éves kisgyermekeket vizsgáltak, akik egyedül vagy felnõtt segítségével hetente három-négy alkalommal leültek a számítógéphez.
Kolidíj Sikerült megállapodnia a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) az Oktatási Minisztériummal (OM) a kollégiumi díjak ügyében. A tárca eredetileg szeptemberben emelte volna a díjakat.
Aki páratlan szombatokon este bekapcsolja a Rádió ©-t, nem akármilyen élményben lehet része: vagy fél tucat ifjú nyomja a freestyle-t gátlástalanul. Az improvizatív rapverseny élõben is megtekinthetõ a Roma Parlamentben.
A térképek tanúsága szerint Waldsee nevû településbõl, városkából vagy tóból Ausztriában, Németországban és Svájcban tucatnyi is létezik, az a nyaralóhely azonban csak azokban a gyáva és cinikus náci agyakban terpeszkedett, melyekben megfogamzott az ötlet: az 1944 nyarán Auschwitzba deportált zsidókkal levelezõlapokat kell íratni, amelyekben és amelyekkel "megnyugtathatják" a még otthon maradottakat. Az elementáris gazság eme ostoba kis epizódját Randolph L. Braham idézi fel A magyar holokauszt címû nagy monográfiájában, s amikor nem létezõnek írja-tételezi a földrajzi nevet, annyiban igaza is van, hogy itt egy "átlagolt" és ellenõrizhetetlenné elkent hellyel-helyzettel igyekeztek "fedezéket" keresni a náci hivatalnokok. Braham aztán leírja, hogy néhány levelezõlapon kódolva megérkezett a valódi üzenet is: a feladók a haláltáborból küldték - valószínûleg utolsó - szavaikat.
Kevés olyan írásmû létezik, amely amellett, hogy lelkes ámulattal szól a székely rovásírás sajátságairól, mégsem egy világ-összeesküvés-elméletben kulminál. Értékelésünk tárgya azonban éppen ilyen. Megnyugtató továbbá az is, hogy a több mint magas labda ellenére a tárgymutató nem tartalmazza a "sumer" és a "Jézus anyanyelve" itemeket sem (mérsékelten nyugtalanító, hogy a "finn-ugor" címszót sem).
Minden második westernfilm errõl szól: jön a gonosz bányatársaság, és el akarja - tûzzel-vassal, mézesmadzaggal - kergetni földjükrõl a szegény farmereket (indiánokat).
Hazám félig szigetÉ vagy tán egészen az? - tette fel a költõi kérdést majd két évtizeddel ezelõtt az európai csatlakozás küszöbén álló Portugáliában a fejét ötödik regénye tárgyán törõ, azóta Nobel-díjassá érett José Saramago. Megírta a Kõtutajt, de úgy tûnik, szülõföldjén csak nem tudott dûlõre jutni a problémát illetõen, mert pár évvel késõbb rövidre zárta a kérdést, és elköltözött a Kanári-szigetek egyikére. Az ominózus tutaj meg idõközben mégiscsak inkább Európához látszik kövülni.
Koncerten én még ennyi embert nem láttam. Négyszázezerrõl írnak, s magam is úgy saccoltam, plusz-mínusz két százalék. Pedig Sting nem egy kiköpött tömegpszichózis, sõt ha azt vesszük, hogy manapság mit takar a sztárság, inkább a klasszikusok közé sorolnám. (Sajnos, nem ugyanaz.) Csinálhat bármit, az életmûve már megkerülhetetlen.
Mi ez a tömeg? Azt már tudtuk, hogy a britek hülyék, de hogy az osztrákok is? Mert más értelmes magyarázat nem létezik arra, hogy miért tolonganak vagy ezerötszázan egy elsõlemezes skót gitárzenekar szabadtéri koncertjén, hét fokban.
Napjainkban talán éppen az újabb rockzenei hullám második periódusát éljük: a grunge-divat után elõször a kilencvenes évek vége felé jelentek meg újra a rádiókban és a tévékben az úgymond "keményebb" zenét játszó együttesek, sajnálatos tény maradt azonban, hogy a számos nu- és egyéb (a szó szoros értelmében) kommersz metál nem sok zenei innovációt, legfeljebb némi változatosságot hozott a globális mainstream zeneiparba. Ahogy a kis késéssel beérkezõ vásári death/black imitációk vagy a deresedõ halántékkal visszatérõ heavy metal legendák sem tudtak semmi izgalmasat produkálni az igényes agresszív zenéket kedvelõ közönség számára.
koncert n Cher Budapesten Diadalmas búcsúzás ez, három értelemben is. Cher elsõ listavezetõ dala 1965-bõl (!) datálódik, mégsem porszagú nosztalgiázás folyt ezen az estén, a mûvésznõ ugyanis a 90-es évektõl kezdõdõen ki tudja már, hányadik virágzását éli.
A Filmkultúra egykori fõszerkesztõje, Jancsó Miklós, Fábri Zoltán, Mészáros Márta, Makk Károly közvetlen munkatársa, számos nagy sikerû, filmes tárgyú könyv szerzõje, a New York University tanára most forgatókönyvíróként is bemutatkozik Magyarországon. A Nobel-díjas portugál író, José Saramago Kõtutaj címû regénye ösztönözte a film megírására.
Az oktatási tárca, ahol lehet, hangsúlyozza: fel kell készíteni a magyar felsõoktatást az európai felsõoktatás piaci versenyére. Ezt célozza az Oktatási Minisztérium reformkoncepciójának az oktatói munkavállalásról szóló fejezete is. Abban szinte mindenki egyetért, hogy épp itt az ideje a cselekvésnek, hiszen az egyetemi oktatók egy részének 4-5 állása van szerte az országban, s ez komoly minõségi problémákat vet fel.
Ma már aki akar, tanulhat külföldi felsõoktatási intézményekben. Az idõsebb generációk, akiket ettõl megfosztott a múlt rendszer, irigykedve tekintenek a Þatalabbakra. De vajon valóban ilyen rózsás a mai diákok helyzete?
Egységes európai drogpolitika: inkább ábránd, mint valóság. Úgy tûnik, hiába gyûlt össze több mint 200 európai uniós drogszakember május 10-11-én Dublinban. Pedig az EU-drogstratégia - az elõrevezetõ út elnevezésû konferenciát "a résztvevõk közötti eszmecsere megkönnyítése az egységes európai uniós drogstratégia elemeinek meghatározása céljából" rendezték.
Ha irányzathoz kellene kötnöm, akkor a "mindennapi élet története" fogalmat használnám a németeknél szokásos Alltagsgeschichte elnevezés alapján. Ennek a megközelítésmódnak az a lényege, hogy olyan emberek szempontjából vizsgálja a történelmet, akik nem részesei a hatalomnak, nincs befolyásuk a nagy eseményekre, sõt általában szenvedõ alanyai azoknak. Ez az irányzat ma már rendkívül népszerû szerte Európában, és különbözõ neveken - mikrotörténelem, történeti antropológia - számos ország történetírásában jelen van. Maguk a németek különösen gyakran alkalmazzák a Harmadik Birodalom esetében, volt tehát mire támaszkodnom. Magyarországon még alternatív megközelítésnek számít, mivel a kronologikus rendben oktató történelem tanszékek többségének profiljába már csak mennyiségi okokból sem fér bele egy ilyen aprólékos módszer alkalmazása
Páros év, tehát foci a nyárelõn: olimpiai év, tehát Európa-bajnokság. Ráadásul Dél-Európában, ahol rajongásig imádják a futballt.