kertész lesek - CÁPA/VELENCE

  • .
  • 2009. július 30.

Trafik

Noha a közelmúltban komoly mozgolódás támadt a vidéken (wellnesshotel nyílt a déli parton, Sukorón Las Vegas épül), a Velencei-tó turisztikai címerében azért még az agárdi popstrand a legjellegzetesebb motívum. Pedig legalább harminc éve boldogítja a népet voltaképpen ugyanazokkal a szereplőkkel (Pataky Attila, Szikora Robi, Nagy Feró, Lord [!] stb.), mint a múlt századi nyitás idején.
Mi azonban ennél is messzebbre tekintünk, amikor a környék idegenforgalmának egy olyan, emblematikus pontját keressük fel, amely immár negyvenöt éve dacol rutibutik-tulajdonosokkal, kínai büfésekkel és autókereskedőkkel, nemcsak hogy étterem maradt, de a neve sem változott a hosszú esztendők során. A 7-es út mentén, a Velence és Gárdony határán álló Cápáról van szó, melynek túlélési képességeit még Bicska Maxi is megirigyelhetné.

Ráadásul a Cápa sohasem kiváló konyhájával vívott ki elismerést, inkább magával az épülettel, amely afféle szabályt erősítő kivételként a jó ízlést testesítette meg abban a visszataszító hobbitelkes barkácsiádában, ami a környék építészetére a mai napig rányomja a bélyegét. Mindez persze nem véletlen, a Cápát az akkor 30 éves Makovecz Imre tervezte, és noha túlzásnak tűnik a mester állítása - "nyugat-európai építész ismerőseim az organikus építészet, hazai barátaim a magyar népi építészet megújítását látták benne" -, bizonyos, hogy a Cápát ma is az egyik legizgalmasabb építészeti kalandnak mondhatjuk Fejér megyében.

Egészen addig, míg be nem lépünk. Mert amit kívülről szinte érintetlenül hagytak az évtizedek, azt belül nemcsak az idő vasfoga kezdte ki, de az ismeretlen dekoratőr is, akinek festékszóróval a falra kanyarintott delfin- és cápaábrázolása láttán vélhetően nemcsak a Makovecz-rajongók hördülnének fel dühösen. Csakhogy ezen sem szabadna megrökönyödni! Hiszen hiába változatlan a cégér, a rendszerváltás óta bérlők és tulajdonosok sora próbált itt szerencsét, és hát aligha izgatták őket a letisztult vonalak, a "műemlék jelleg". A jelenlegi tulaj (bérlő?) például egyszerű grill- és bográcsvonalon próbál a vendég kedvében járni - a "rendes" mellett látványkonyha is üzemel, a választék szerény, de biztató.

A rongyszőnyeggel takart sörpados teraszon foglalunk helyet, a fiatal felszolgálót nyugodtan mondhatnánk nyeglének, mégsem tudunk rá haragudni, épp elég baja lehet az estére sem enyhülő fülledtség és az elviselhetetlen szúnyoginvázió miatt. És nemcsak neki. A csontleves (320 Ft) elől szinte elfutunk, pedig más évszakban valószínűleg jólesne, a görög gyümölcslevesnél (320 Ft) viszont azt próbáljuk megfejteni, hogy ezt a "se hús, se hal" ribizlis, meggyes, málnás, tejszínhabos keveréket miért nevezik így?

Noha a hőség nem enyhül, s a szúnyogok sem akarnak eltűnni, a folytatásban már az ételekre figyelünk, és ez tényleg annak köszönhető, hogy a grilles és a bogrács-fogások feledtetni tudják a környezeti kellemetlenségeket. A "címszereplőnek" tűnő cápasteaket mellőzzük, helyette inkább a cigánypecsenyét (1240 Ft) és Gyuri bácsi vasalt csirkéjét (1140 Ft) próbáljuk ki, amit a "feltaláló" szemünk láttára nyújt meg egy kőkorszaki gőzölős vasaló segítségével a szabadtéri sütőn. Mindkét frissensültről elmondhatjuk, hogy hibátlan, de a tökélyt mégsem ők, hanem az éttermeinkben oly ritkán fellelhető krumplis-tésztás összeolvadás, a slambuc (890 Ft) testesíti meg, amiért nemhogy Budapestről, de távolabbi helyekről is érdemes eljönni a Velencei-tóhoz.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.