kertész lesek - ZILA

  • .
  • 2011. július 7.

Trafik

Míg a régi Óbudát bohém kocsmavidékként tartja számon az emlékezet, Kőbánya a sörgyár ellenére sem dicsekedhet ilyesmivel. Pedig a XIX.
század végén a két kerület egy kalap alatt vegetált: itt voltak Budapest legsötétebb nyomornegyedei, s ennek megfelelően a legalacsonyabb lakbérek. Azt minden gyerek tudja, hogy ahol szegénység van, ott az alkoholizmus sem ritka madár, és hát az is logikus, hogy a működő szolgáltatóipar a keresletre ad jó választ. Csakhogy "buda - elsősorban Krúdynak köszönhetően - romantikus magaslatba került, Kőbányán viszont elmaradt az angyalröptetés, s amikor "a kerthelyiségben sramli szól, és ott lehet csak inni jól" dalszövegre évtizedekkel később az volt a válasz: "át kellene jutnom még ezen a poklon, bableves csülökkel, vár az édes otthon", a pozitív Kőbánya-imázs menthetetlenné vált.

De tudjuk jól, a lokálpatriotizmus csodákra képes. Igaz ugyan, hogy egyesek óva intenek attól, hogy napnyugta után a Kápolna tér környékén mászkáljunk, ám ők vélhetően nem tudják, hogy mások éppen errefelé próbálkoznak a csodatevéssel. Nyakunk rá, hogy a Gergely utca elején álló Zila vendéglő születését is valamiféle romantikus nekibuzdulás előzte meg, ami még nem is lenne meglepő. Rengeteg kudarcos próbálkozást láttunk már a műfajban, melynek végeredménye a roló lehúzása, jobb (?) esetben IV. osztályú kocsmai túlélőgyakorlat maradt. Itt azonban példátlan karriertörténet tanúi lehetünk: "Zila János 1977-ben nyitotta meg első üzletét Kőbányán, ami először pecsenyesütőként, büfé-falatozóként működött, majd az évek múlásával és az adódó lehetőségekkel alakult kisvendéglővé" - olvassuk az étlapon, de akkor már nem kell meggyőzni bennünket, látjuk magunk is, vérbeli kisvendéglővel van dolgunk, ami ráadásul erőlködés nélkül, magától értődően jött létre.

Ezek után nem csoda, hogy vasárnap ebédidőben alig kapunk helyet, az már sokkal inkább, hogy élő zene is van. Meg üveges szódavíz, igazi üvegből, de a csapolt Dreherből is a maximumot hozzák ki, ami itt valószínűleg becsületbeli ügy.

Mondhatnánk, hogy a választék elsősorban "magyaros" ételekből áll, de hamar kiderül, hogy még ez is jól sül el. A tanyasi májgaluskaleves (790 Ft) valójában "3 in 1", a két emberre elegendő adag ugyanis a remek névadó mellett igazi húst és egy csodás daragaluskát is tartalmaz. A libamáj "ahogy Kincső szereti" (2540 Ft) sem a szokásos félreértés: a rendesen elkészített belső értéket lapcsánkába csomagolták, amit kiválóan egészít ki a sajtos krumplipüré és a sült őszibarack. Ezek után legyen elég annyi, hogy a lángoló szatmári palacsinta (790 Ft), a Gundelre adott aszalt szilvás válasz valóban csak hab a tortán - Kőbánya győzött.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.