kertész lesek - ZILA

  • .
  • 2011. július 7.

Trafik

Míg a régi Óbudát bohém kocsmavidékként tartja számon az emlékezet, Kőbánya a sörgyár ellenére sem dicsekedhet ilyesmivel. Pedig a XIX.
század végén a két kerület egy kalap alatt vegetált: itt voltak Budapest legsötétebb nyomornegyedei, s ennek megfelelően a legalacsonyabb lakbérek. Azt minden gyerek tudja, hogy ahol szegénység van, ott az alkoholizmus sem ritka madár, és hát az is logikus, hogy a működő szolgáltatóipar a keresletre ad jó választ. Csakhogy "buda - elsősorban Krúdynak köszönhetően - romantikus magaslatba került, Kőbányán viszont elmaradt az angyalröptetés, s amikor "a kerthelyiségben sramli szól, és ott lehet csak inni jól" dalszövegre évtizedekkel később az volt a válasz: "át kellene jutnom még ezen a poklon, bableves csülökkel, vár az édes otthon", a pozitív Kőbánya-imázs menthetetlenné vált.

De tudjuk jól, a lokálpatriotizmus csodákra képes. Igaz ugyan, hogy egyesek óva intenek attól, hogy napnyugta után a Kápolna tér környékén mászkáljunk, ám ők vélhetően nem tudják, hogy mások éppen errefelé próbálkoznak a csodatevéssel. Nyakunk rá, hogy a Gergely utca elején álló Zila vendéglő születését is valamiféle romantikus nekibuzdulás előzte meg, ami még nem is lenne meglepő. Rengeteg kudarcos próbálkozást láttunk már a műfajban, melynek végeredménye a roló lehúzása, jobb (?) esetben IV. osztályú kocsmai túlélőgyakorlat maradt. Itt azonban példátlan karriertörténet tanúi lehetünk: "Zila János 1977-ben nyitotta meg első üzletét Kőbányán, ami először pecsenyesütőként, büfé-falatozóként működött, majd az évek múlásával és az adódó lehetőségekkel alakult kisvendéglővé" - olvassuk az étlapon, de akkor már nem kell meggyőzni bennünket, látjuk magunk is, vérbeli kisvendéglővel van dolgunk, ami ráadásul erőlködés nélkül, magától értődően jött létre.

Ezek után nem csoda, hogy vasárnap ebédidőben alig kapunk helyet, az már sokkal inkább, hogy élő zene is van. Meg üveges szódavíz, igazi üvegből, de a csapolt Dreherből is a maximumot hozzák ki, ami itt valószínűleg becsületbeli ügy.

Mondhatnánk, hogy a választék elsősorban "magyaros" ételekből áll, de hamar kiderül, hogy még ez is jól sül el. A tanyasi májgaluskaleves (790 Ft) valójában "3 in 1", a két emberre elegendő adag ugyanis a remek névadó mellett igazi húst és egy csodás daragaluskát is tartalmaz. A libamáj "ahogy Kincső szereti" (2540 Ft) sem a szokásos félreértés: a rendesen elkészített belső értéket lapcsánkába csomagolták, amit kiválóan egészít ki a sajtos krumplipüré és a sült őszibarack. Ezek után legyen elég annyi, hogy a lángoló szatmári palacsinta (790 Ft), a Gundelre adott aszalt szilvás válasz valóban csak hab a tortán - Kőbánya győzött.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.