kulthírek

  • .
  • 2008. október 9.

Trafik

kulthírek

PRAEMIUM IMPERIALE Október 15-én, Tokióban adják át a világ leggálánsabb művészeti díjainak egyikét: a 15 millió jennel (kb. 143 ezer dollárral) járó Praemium Imperiale idei nyertesei: Zubin Mehta indiai karmester, Richard Hamilton brit képzőművész, Ilya és Emilia Kabakov orosz képzőművészek, Peter Zumthor svéd építész és Sakata Tojuro japán kabukiszínész.

FRANKFURTI KÖNYVVÁSÁR Hatvanadik évfordulójához érkezett a Frankfurti Könyvvásár: a könyves szakma legnagyobb nemzetközi eseményén, október 15-19. között ezúttal Törökországot állították a fókuszba - minderről valamivel bővebben a jövő héten.

METRÓART A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói 1. Kis Magyar Metró Biennále címmel közösen állítanak ki az Artpool P60 Galériában. A tanáruk, Maurer Dóra ötletéből kiinduló, a metróban elhelyezett plakátok szövegének "megdolgozásával" készült munkák október 10-22. között, előzetes időpont-egyeztetéssel tekinthetők meg (artpool.hu).

ÉPÍTÉSZETI FILMEK Október 10-12. között, a Szervita téri Kortárs Építészeti Központban zajlanak az Első Budapesti Építészeti Filmnapok: a részletes program a kek.org.hu honlapon olvasható; többek között Rem Koolhaas, Norman Foster, Molnár Farkas munkáiról és a pekingi olimpiai stadionról is vetítenek filmeket.

FILMJEINK HOLLYWOODBAN Október 15-23. között, immár nyolcadszor rendezik meg a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivált: az ott élő filmforgalmazó, Bunyik Béla kezdeményezte eseményen összesen harmincegy filmet vetítenek, köztük tizenöt új produkciót, természetesen az Oscarra nevezett Iszka utazását is.

HANTAI SIMON EMLÉKÉRE Még két napig, október 10-ig látható a budapesti Erdész & Maklári Galériában (Falk Miksa u. 10.) a szeptemberben, életének 86. évében elhunyt Hantai Simon emlékére rendezett kiállítás. Az absztrakt nagyjai közé tartozó festőművész 1949 óta élt Párizsban.

ÕSZI AUKCIÓK SZENZÁCIÓKKAL Különleges ritkaságokkal rukkol elő őszi árverésén két budapesti aukciósház: a Kieselbach Galéria Bortnyik Sándor, a Virág Judit Galéria Gulácsy Lajos, Tihanyi Lajos és Czóbel Béla egy-egy lappangó, illetve eddig ismeretlen alkotását kínálja: Kieselbachnál október 17-én, Virág Juditnál október 19-én lesz az aukció, előttük október 4-től, illetve 7-től kiállításon tekinthetők meg az eladásra kerülő művek. Bortnyik Sándor 1921-ben, bécsi emigrációban festett, Lámpagyújtó című képe 1922-ben ki volt állítva a Der Sturm című aktivista folyóirat berlini galériájában, ahol el is kelt, de hogy pontosan hová, kihez került, azt maga a művész sem tudta - viszont saját rézkarcváltozata alapján, valószínűleg a 60-as években reprodukálta, és ez található a Nemzeti Galéria gyűjteményében. A katalógus szerint a most előkerült eredeti előbb egy svájci, majd egy osztrák magángyűjteményben volt. A magyar avantgárd európai rangú teljesítményére 100 millió forinton kezdődik a licit.

A másik három festmény is külföldön - Veronában, Berlinben, Párizsban - készült, a mostani árverésig tartó életük nem rekonstruálható minden részletében. Czóbel Béla fauve-os korszakának 1908-as Csendéletéről eleddig csak írott forrásokból lehetett tudni, kikutatása és azonosítása Barki Gergely művészettörténész érdeme. Tihanyi Lajos 1920-as Önarcképét fekete-fehér reprodukcióról lehetett ismerni, de 1936 óta ismeretlen helyen tartózkodott: a lappangó kép adatait Kaszás Gábor művészettörténész szedte össze. Gulácsy Lajos 1909-es, Nő kék kancsóval (Fons amoris II.) című festményéről viszont eddig egyáltalán nem tudott a szakma, csak az ugyane témát feldolgozó, 1910-es vázlatról. Eredetiségét stíluskritikai és technikai vizsgálat útján Gulácsy monográfusa, Marosvölgyi Gábor igazolta.

NOBEL-TIPPLISTA Lapunk megjelenése után, október 9-én jelentik be Stockholmban, kinek ítélte a Svéd Akadémia az idei irodalmi Nobel-díjat, így a tízmillió koronával is járó elismerés kitüntetettjéről csak a jövő héten adhatunk hírt. Előre annyit tehetünk, hogy közöljük a Ladbrokes brit fogadóiroda lapzártakor érvényes tippjeit. Eszerint a legtöbb esélye a mifelénk is jól ismert olasz Claudio Magrisnak van, aki rá fogad, csak a tét háromszorosát kapja. 4/1-re veszik a szír költő, Adonis győzelmét - neki nem jelent még meg magyarul kötete -, mögötte az izraeli Amos Oz áll 5/1-es nyerési eséllyel. Neki, akárcsak az őt 7/1-gyel követő két amerikai írónak, Joyce Carol Oatesnak és Philip Rothnak több regénye is olvasható magyarul. 10/1-es győzelmi eséllyel négyen rendelkeznek, az amerikai Don DeLillo, a japán Murakami Haruki, Les Murray ausztrál költő és Yves Bonnefoy francia költő, esszéíró - közülük csak Murraynek nincs kötete magyar fordításban. Tizennégyszeres nyeremény üti a markát annak, aki a francia Jean-Marie Gustav Le Clézio, a kanadai Michael Ondaatje, az amerikai Thomas Pynchon valamelyikére vagy a nálunk, mi tagadás, ismeretlen dán költő, író, esszéistára, Inger Christensenre fogad. A lista hosszan folytatódik, egyre több név mellett egyre nagyobb nyerési esélyekkel: 20/1 például Ismail Kadare, Mario Vargas Llosa, 25/1, Milan Kundera, Umberto Eco, 50/1, Ian McEwan, John Updike, 66/1, Salman Rushdie, 100/1, egészen a 150/1-re vett Bob Dylanig.

MÜNCHEN SZELLEME Prágában bejelentették: Václav Havel és Milos Forman hozzálátott a Georges-Marc Benamou Le Fantome de Munich című könyvéből készülő film munkálataihoz. A regény cseh fordításához Havel írt előszót, s most forgatókönyvet készít belőle egykori középiskolás társa számára. A francia író, újságíró tavaly megjelent műve az ötven évvel ezelőtti müncheni egyezményről szól, melyben Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország elfogadta Hitler követelését, s így a náci Németország nemzetközi jóváhagyással kebelezhette be Csehszlovákia nyugati, túlnyomóan németek lakta Szudéta-vidékét. Az évforduló alkalmából a cseh képviselőházban kiállították az 1938-as, német nyelvű dokumentumot, rajta Hitler, Chamberlain, Mussolini és Daladier aláírása.

Figyelmébe ajánljuk