kulthírek

  • .
  • 2010. február 11.

Trafik

41. FILMSZEMLE: A NYERTESEK A Bibliothéque Pascal tarolt a Filmszemlén: Hajdú Szabolcs magyar-német produkciója nyerte az Arany Orsó fődíjat, a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját, a diákzsűri díját, s operatőre, Nagy András is a legjobb lett.
Több elismerésben részesült Dyga Zsombor, aki - a Látogatásért díjazott Pejó Róberttel megosztva - rendezői díjat kapott a Film.hu netes szavazásán diadalmaskodó Köntörfalakért; vágója, Czakó Judit Arany Ollóval gazdagodott. Vágvölgyi B. András Moziverzum-díjat nyert a Kolorádó Kiddel, s övé a No. 1. látványtervező, Banovich Tamás. A legjobb alakítás díját Kerekes Vica (Ki/Be Tawaret) és Elek Ferenc (Köntörfalak) kapta. A tévéfilmek közt az Átok, Mátyássy Áron alkotása, a tudományos ismeretterjesztő kategóriában az Egy világfi Szegeden, Sári Zsuzsa munkája, a kisjátékfilmeknél Szimler Bálint műve, az Itt vagyok, a dokuk közt Csáki László Bádogvárosa és Almási Tamás Puskás Hungaryja győzött, megosztva. A legjobb első film: Almási Réka: Team Building.

IFJ. CEAUSüESCU BETILTANÁ Mint arról beszámoltunk (Narancs, 2009. december 17.) a bukaresti Teatrul Odeonban bemutatták a Ceausüescuék végnapjai című színdarabot. Az AFP híre szerint a diktátor fia, Valentin bíróság útján szeretné elérni, hogy a darabot ne lehessen többé előadni Romániában - mivel a "Ceausüescu" szót két éve védjegyként levédette, az kereskedelmi célra nem használható az engedélye nélkül. Kérdés, hogy kereskedelmi célú felhasználásnak tekinthető-e egy dokumentumokon alapuló színielőadás.

KOSA Negyven évvel a belgrádi premier - a szocialista táborban, s mellesleg Tito elnök jelenlétében megrendezett első előadás - után újra színre vitték a szerbül Kosa címen futó Hairt, szintúgy az Atelje 212 színházban, mint annak idején. A név onnan ered, hogy 1956 novemberi alapításakor mindössze 212 szék volt benne, itt játszották az első kelet-európai Godot-t is.

BERLINALE, HATVANADSZOR 1951. június 6-án, Alfred Hitchcock Rebeccájával nyílt meg a már akkor Berlinalénak nevezett első Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, mely reményt és csillogó sztárokat hozott a még romos város nyugati szektorába (illusztrációnkon az 1951-es, s ezután éveken át használt plakát). A programba nem vették fel szocialista országok filmjeit, viszont a keleti szektorban lakók még átjárhattak a vetítésekre, sőt az egyik moziba kedvezménnyel vehettek jegyet. A drámai kategória Arany Medve-fődíját a svájci Leopold Lindtberg feledésbe merült műve (Die Vier im Jeep) kapta a német szakemberekből álló zsűritől. 1952-től csak közönségdíjakat oszthattak ki, mert szakértői zsűrit ekkor még csak A kategóriás filmfesztivál alkalmazhatott - e címet a Berlinale 1957-re nyerte el. Keleti filmeket még ekkor sem válogattak be, és a fal 1961 augusztusi felhúzását követően a kelet-berlini nézők is kizárattak. Nagy diplomáciai hadműveletek eredményezték az első szovjet film programba vételét: Rogyion Nahapetov mára szintén elfeledett műve (Veled és nélküled) a szocialista térség egésze felé nyitott utat 1974-ben.

A Berlinale története - kicsiben a film világháború utáni története - túlfeszítené ennek az oldalnak a kereteit, de az idei fesztivál a visszatekintésé is: a 2010-es plakáton időrendben felsorolták az 1951 óta vetített összes filmet (ez persze csak nagy méretben olvasható), két könyv és egy DVD eleveníti fel az eltelt évtizedeket, s retrospektív sorozatot rendeznek az emlékezetesebb filmekből. Február 11-21. között 26 nagyjátékfilm vesz részt a versenyben, magyar nincs köztük (csak a Fórum szekcióban Hajdú Szabolcstól a Bibliotheque Pascal), a zsűri elnöke Werner Herzog.

GIACOMETTI REKORDÁRON Jóval a várakozás fölött, 65 millió fontért (104,3 millió dollár) kelt el a Sotheby's londoni aukcióján Alberto Giacometti 1961-es, életnagyságú bronzszobra, a Sétáló férfi: árverésen még nem fizettek ennyit műtárgyért, az előző rekordot a 2004-ben, New Yorkban, 104,2 millió dollárért eladott, kezében pipát tartó fiút ábrázoló Picasso-festmény érte el. A szobrot a német Commerzbank adta el, a telefonon licitáló vevő kilétét nem hozták nyilvánosságra.

"ÚJ" MARILYN-FOTÓK Öt évtized után kerültek nyilvánosságra azok a képek, melyeket 1961 decemberében készített a menő divatfotós, Len Steckler, rajtuk Marilyn Monroe és Carl Sandburg. A színésznőt a 83 éves költő hívta meg, s amikor a fotós számára váratlanul beállított, elnézést kért a késésért: fodrásznál volt, hogy frizurája színét a házigazda hófehér hajáéhoz igazíttassa. Whiskeyvel oldott beszélgetésükről nincs följegyzés, csak a The Visit címen árverésre bocsátott hat felvétel tanúskodik a délután kellemes hangulatáról. Marilyn nyolc hónappal később, 36 évesen, Sandburg 1967-ben, 89 éves korában hunyt el.

OSCARRA VÁRVA A legjobb nem angol nyelvű film kategóriájának öt jelöltje, az izraeli Ajami, az argentin El secreto de sus ojos, a perui The Milk of Sorrow, a francia Próféta és a német A fehér szalag mellé nem fért be Gryllus Dorka bolgár filmje, de a jórészt Kecskeméten gyártott Kells titka versenyben van az egész estés animációk között: a Magyar népmesék sorozat képi világától megihletett ír Tomm Moore rendezte 9. századi történet konkurensei: a Coraline, a Fantastic Mr. Fox, A hercegnő és a béka, valamint a Fel! Az év legjobb filmje kategóriában 1943 óta először nem öt, hanem tíz produkciót jelöltek: közülük 9-9 kategóriában érdekelt az Avatar (James Cameron) és A bombák földjén (Kathryn Bigelow), 8-ban a Becstelen brigantyk (Quentin Tarantino), 6-ban az Egek ura (Jason Reitman) és a Precious (Lee Daniels), 5-ben a Fel!, mellettük a The Blind Side, a District 9, az An Education és az A Serious Man készítői reménykedhetnek a március 7-i díjátadásig (zárójelben a rendezői díj jelöltjei). A legjobb női és férfi főszereplő Sandra Bullock, Helen Mirren, Carey Mulligan, Gabourey Sidibe és Meryl Streep, illetve Jeff Bridges, George Clooney, Colin Firth, Morgan Freeman és Jeremy Renner közül kerülhet ki.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”