kulthírek

  • .
  • 2010. június 17.

Trafik

A POSZT LEGJOBBJAI A debreceni Csokonai Színház Viktor Rizsakov rendezte előadása, Szergej Medvegyev Fodrásznő című darabja nyerte a X. Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai zsűrijének fődíját.
A legtöbb díjat viszont Ödön von Horváth Kasimir és Karoline című darabjával az Örkény István Színház kapta: közönségdíj, Bagossy László (rendezés), Hámori Gabriella (női epizódalakítás), Ignjatovic Kristina (jelmez), Parti Nagy Lajos (műfordítóként a legjobb színpadi szöveg). Az Örkény másik produkciója, Brecht Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése is sikert aratott: Kerekes Éva (legjobb női főszereplő), Ambrus Mária (díszlettervező). A Pécsi Nemzeti Színház társulatából Kovács Zsolt és Urbán Tibor a legjobb férfi főszereplőként, illetve epizodistaként kapott díjat, mindketten Az elveszett levél című Caragiale-darabban játszottak. Különdíjban részesült a marosvásárhelyi Yorick Stúdió és a bukaresti dramAcum produkciója (Gianina Carbunariu: 20/20), a nemzetközi zsűri pedig a Szputnyik Hajózási Társaság előadását rendező Bodó Viktort díjazta (Kockavető).

DÍJ David Grossman veheti át októberben, a Frankfurti Könyvvásár idején a német könyvkereskedők békedíját. Az 56 éves izraeli író az izraeliek és palesztinok megbékélésének támogatójaként érdemelte ki a 25 ezer euróval járó elismerést.

Amin Maaluf kapja az Asturia hercege irodalmi díjat. A 61 éves francia-libanoni szerzőt az egymás mellett élés és tolerancia szimbolikus tereként értelmezett mediterrán kultúrában gyökerező műveiért jutalmazzák a spanyol irodalmi elismeréssel és 50 ezer euróval.

STIEG LARSSON-KÉZIRATOK A Millennium-trilógia szerzőjének kézirataira bukkantak a svéd nemzeti könyvtárban a Jules Verne Magazin archívumának átvételekor: Stieg Larsson 17 éves kora körül írhatta az eddig publikálatlan sci-fiket. A 2004-ben, 50 évesen elhunyt író, újságíró zsengéinek sorsáról még nem döntöttek örökösei.

ART AFRICA A dél-afrikai focivébé adja az apropót, de a berlini Who Knows Tomorrow című, szeptember 26-ig megtekinthető kiállítás célja ettől függetlenül is az, hogy a kortárs afrikai alkotók gondolatait bevonja a nemzetközi képzőművészeti diskurzusba, és Európát szembenézésre késztesse önnön kolonialista múltjával. A német főváros négy helyszínén bemutatkozó öt művész közül a legnyilvánvalóbban talán Yinka Shonibare itt látható, Scramble for Africa című munkájában mutatkozik meg mindez: az asztal körül gesztikuláló életnagyságú, fej nélküli alakok az 1884-85-ös berlini Kongó-konferenciát játsszák el, ahol az európai hatalmak osztozkodtak az afrikai területeken. Az 1962-ben Londonban született, Nigériában felnőtt, majd művészeti tanulmányaira Angliába visszatért Shonibare - akinek most a londoni Trafalgar téren is látható egy műve (Narancs, június 3.) - a Friedrichswerdersche-templomban, a ghanai El Anatsui az Alte Nationalgalerie, a kameruni Pascale Marthine Tayou a Neue Nationalgalerie, az angolai António Ole és az indiai származású, Ugandában született, de Angliában nevelkedett Zarina Bhimji pedig a Hamburger Bahnhof belső és külső tereiben állít ki. Számos párhuzamos programot is szerveztek, kerekasztal-beszélgetésekkel, workshopokkal, a Berlinben kialakult afrikai negyedbe történő kirándulással.

London is kínál afrikai művészetet ezekben a hetekben: az 1923-ban született elefántcsontparti Frédéric Bruly Bouabré a Tate Modernben mutatkozik be: hat évtizede készíti képeslap méretű, szöveggel körülölelt rajzait színes golyóstollal és krétával, közvetlen környezete vagy a nagyvilág eseményeire reflektál, megjeleníti álmait, megörökíti népe történeteit.

VILÁGZENE, JÚNIUS Afrika hangsúlyosan képviselteti magát az európai rádióadók világzenei műsoraiban: a leggyakrabban játszott albumok listáján húszból kilencet afrikai művészek készítettek. Illusztrációnkon a tunéziai Ghalia Benali, aki a legendás egyiptomi énekesnő, Om Kalthoum dalait interpretálja és a Burkina Fasó-i Victor Deme, aki 50 éves korához közelítve vétette észre magát Európában, s most második albumával került a listára.

1. Sierra Leone's Refugee All Stars: Rise And Shine (Sierra Leone)

2. Choc Quib Town: Oro (Kolumbia)

3. Victor Deme: Deli (Burkina Faso)

4. Lokua Kanza: Nkolo (Kongó-Franciaország-Brazília)

5. Maria Pomianowsky & Friends: Chopin On 5 Continents (Lengyelország)

6. Lila Downs Y La Misteriosa: En Paris - Live a FIP (Mexikó/USA)

7. Dulce Pontes: Momentos (Portugália)

8. Idrissa Soumaoro: Djitoumou (Mali-Franciaország)

9. Ska Cubano: Mambo Ska (Nagy-Britannia-Kuba)

10. Wimme: Mun (Finnország)

11. Samy Izy: Tsara Madagasikara (Madagaszkár)

12. Válogatás: Listen To The Banned

13. Etoile de Dakar & Youssou N'Dour: Once Upon A Time In Senegal (Szenegál)

14. Johanna Juhola: Fantasiatango (Finnország)

15. Ghalia Benali & Bert Cornelis: Ghalia Sings Om Kalthoum (Tunézia)

16. Leo Blanco: Africa Latina (Venezuela)

17. Gotan Project: Tango 3.0 (Franciaország)

18. Ali Farka Touré & Toumani Diabaté: Ali & Toumani (Mali)

19. Hindi Zahra: Handmade (Marokkó-Franciaország)

20. Youssou N'Dour: Dakar - Kingston (Szenegál)

ELHUNYT SIGMAR POLKE 69 éves korában rákbetegségben elhunyt Sigmar Polke: az elmúlt négy évtized egyik meghatározó német képzőművésze Sziléziában született, a háború után családja Németország keleti részébe menekült, majd 1953-ban Nyugat-Berlint választották. A 60-as években Polke a düsseldorfi képzőművészeti akadémiára járt, ekkoriban indította el Gerhard Richterrel a nyugati társadalmi problémákra és a keleti szocialista realizmusra egyaránt reflektáló kapitalista realizmus irányzatát. Illusztrációnkon Giornico című festménye látható, a 70-es években számos jelentős művet eredményező Wir Kleinbürger (Mi kispolgárok) sorozat egyik darabja. Festészet és grafika mellett fotóval és filmmel is dolgozott, s tavaly nyáron ő is szerepelt a Pillanatgépek című csoportos kiállításon, a Műcsarnokban.

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.