mi a kotta? - A babérfává változott leány

  • .
  • 2010. június 17.

Trafik

Az antik mitológiában jártas olvasó a fenti cím olvastán alighanem már rá is vágta Daphne nimfa nevét, aki Apollo kéretlen szerelmétől menekülve, s futtában felfohászkodva szabadulni próbált istenbolondító bájaitól, s mint Ovidius írja: "...zsenge leánykeblét tüstént friss kéreg övezte. / Fürtjei lombokká, fordult két karja faággá; / s lába, imént oly gyors, végződik lomha gyökérben; / arcát lomb fedi már, egyedül szép fénye a régi." (Devecseri Gábor fordítása) Daphne átváltozása (melyet mellékelten Tiepolo festményén mutatunk) az operatörténet egyik népszerű toposzának számít, hiszen már a műfaj első igazi darabja, Jacopo Peri operája is ezt a metamorfózistörténetet énekeltette meg.
A Miskolci Nemzetközi Operafesztivál pénteki koncertje most Richard Strauss 1938-ban ősbemutatott egyfelvonásos változatát kínálja, melyet hazánkban 1942 óta egyáltalán nem játszottak (Miskolci Nemzeti Színház, június 18., hat óra). Az újrafelfedezésről Kocsis Zoltán gondoskodik majd, míg a szopránt próbáló címszerepben Rost Andreát hallhatjuk.

A miskolci fesztivál második feléről ugyancsak ritka élménynek ígérkezik a Kolozsvári Magyar Opera vendégjátéka Erkel Ferenc egyetlen vígoperájával, a Saroltával (Nyári Színház, június 17., kilenc óra). A szépséges címszereplőt itt is megkaparintaná magának egy szerelmes felsőbb hatalom, aki azonban nem isten, mindössze - csekélység! - egy magyar király - e változatban Hunyadi Mátyás, az eredeti librettóban a megfakult emlékezetű II. Géza. S persze említsük még meg az utolsó nap két eseményét: a milánói Scala kórusának hangversenyét, melyen a teljes Carmina Burana mellett hasonlóan népszerű operakórusok töltik majd be a Miskolci Egyetem auláját (június 20., fél három), valamint a fesztivált beszegő Európa Gálát, melyen fellép a tenortársadalom álruhás fejedelme, a hetvenévesen is pazarul éneklő "Bepi", azaz Giuseppe Giacomini is (Miskolci Nemzeti Színház, június 20., hét óra).

Mindeközben a héten már az ország másik végében is nekilátnak a zenélésnek, pontosabban a régizenélésnek, hiszen szombaton indul Sopronban a Régi Zenei Napok immáron huszonhatodik sorozata. Csak a nagy vendégeket fölemlegetve: hétfőn a névválasztásával Bach özvegyét megidéző angol Magdalena Consort ad koncertet (Liszt terem, június 21., hét óra), szerdán pedig a Sopronban mesterkurzust is tartó kanadai szoprán, Nancy Argenta lép fel a Capella Savaria kíséretében (Evangélikus templom, június 23., nyolc óra).

S habár a koncertprogram már érezhetően szellősebbé vált, azért Budapest sem csendes még ezen a héten. Így a teljes Ring abszolválása után az MR Szimfonikusok lendületből A Ring szavak nélkül című 75 perces sűrítményt játsszák majd le, melyet még a Wagner család javaslatára Lorin Maazel dolgozott össze a tetralógia zenekari részleteiből (Nemzeti Hangversenyterem, június 19., fél nyolc). S végül a szólózongora, s egyszersmind a kisebb, bár korántsem alacsonyabb értékű formák felé fordulva: a Chopin- és Schumann-bicentenáriumot e héten Wojciech Waleczek márványtermi estje és élő rádióközvetítése képviseli majd (június 21., hat óra).

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.