mi a kotta? - Asszonyt kísér - Istent kísért

  • .
  • 2010. január 14.

Trafik

Ha korábban netalán nem tudtuk volna, hát legkésőbb a tavaly novemberi egynapos Beethoven-maratonon végképp megjegyezhettük magunknak, hogy Kocsis Zoltán keresi a nem hétköznapi erőpróbákat. Most mindenesetre újabb tanúságát vehetjük a nagy muzsikus rendkívüli vállalkozó kedvének, hiszen szombaton vezénylete alatt előadásra, pontosabban félig szcenírozott előadásra kerül Arnold Schönberg Mózes és Áron című operája (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, január 16., fél nyolc).
S jóllehet ez a tett - akárcsak a tavaly nyári miskolci, s persze úgyszintén Kocsis által dirigált hazai ősbemutató - már önmagában is zajos elismerést érdemelne, ámde a Nemzeti Filharmonikusok karnagya ráadásul megkomponálta azt a harmadik felvonást, melynek megzenésítésére Schönberg egykoron képtelennek ítélte saját magát. Istenkísértő vállalkozás, annyi szent, s ha a kihívás mértéke még mindig nem lenne eléggé imponáló, hát emlékezetünkbe idézhetjük a decemberi rendőrségi hírt, mely a partitúrát őrző laptop bűnös elorzásáról tudósított.

Hogy Jókai legfentebb idézett regénycímének (mely regényben egyébiránt anarchista terroristák a magyar képviselőház felrobbantására szövetkeznek - kudarcuk a mellékelt képen szemlélhető) első felét is játékba hozzuk, a Mózes és Áronnal párhuzamosan a Művészetek Palotája Fesztiválszínházában a Metropolitan Carmen-produkciója vár reánk, benne a letartóztatott dohánygyári munkáslányt vétkes módon szökni hagyó Don Joséval, akit ezúttal a dicső Roberto Alagna állít majd elénk (január 16., hét óra).

A Schönberg-opera egyik kulcsmozzanata, a "Tánc az Aranyborjú körül" Stravinskyt idézi, a rivális kortársat, kinek stílusfordulatait Schönberg - e hasábokon egy ízben már citált - Az új klasszicizmus című dalában imigyen parodizálta: "Ki dibeg-dobog itt? ", hiszen ez a kis Modernsky! Bubifrizurát vágatott magának; No lám, milyen jól áll neki! Milyen valódi ál-haj! Mint egy paróka! Olyan éppen (ahogy a kis Modernsky képzeli), éppen, Akár a Bach-papa!" Nos, ezen a hétvégén Stravinsky neoklasszikus korszakának egyik korai remekműve, az Oedipus Rex című opera-oratórium is felhangzik majd, hála a Pesten vendégszereplő Debreceni Filharmonikus Zenekarnak és a Kodály Kórusnak, s a Kocsár Balázs által igazított koncertet hallgatva akár Schönberg pikírt ítéletét is mérlegre tehetjük (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, január 17., fél nyolc).

S az előttünk álló napokban immár kóstolót vehetünk az idei bicentenáriumokból is, hiszen két Schumann-szerzeménnyel és Chopin-prelűdökkel indul Nagy Péter és a kürtös Zempléni Szabolcs közös estje ("budai Társaskör, január 14., hét óra), s Mocsáry Károly márványtermi koncertjén ugyancsak Chopin és Schumann művei között oszlik meg a program (január 18., hat óra). Végezetül, a Mozart-variációk kiindulópontjául szolgáló Ah, vous dirai-je, Maman, vagyis a Hull a pelyhes fehér hó dallamának nyomában Schumannt játszik majd a hét zongorista sztárvendége, a török Fazil Say is (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, január 18., fél nyolc), aki az opusok sorát megnyitó Abegg-variációkkal tiszteleg Zwickau lángeszű, de sérülékeny idegzetű szülöttje előtt.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.