mi a kotta? - Dalolva ment

  • .
  • 2011. június 16.

Trafik

A fenti cím persze csupán a betűhív idézet kedvéért szerepel múlt időben, hiszen valójában A walesi bárdok majd csak ezután, méghozzá éppenséggel az elkövetkező kedden fog dalolva menni. Merthogy Arany János balladájából kantátát szerzett a világhírű walesi komponista, az eredetileg a dzsessz és a dzsessz-rock művelésével érdemeket szerzett Karl Jenkins, s e kettős érdekű alkotás világpremierje június 21-én lesz a MÁV Szimfonikus Zenekar koncertjén, hatalmas magyar-walesi vegyes kar részvételével, nem kisebb potentát, mint Károly trónörökös fővédnöksége alatt (Nemzeti Hangversenyterem, fél nyolc).
A háromnegyed órás kantáta, amely előtt az est első részét a Kiss B. Atilla szólójával felhangzó Psalmus Hungaricus tölti majd ki, A civil kurázsi dicsérete - In memoriam Arany János alcímet viseli, s ez a megfogalmazás a ballada hősies belvilágán túl alighanem a költemény megírásának ismert történetére is utalni kíván. Elvégre, amiként arról mindannyian tanultunk az iskolában, Arany János 1857-ben, a Bach-korszak sűrűjében vetette papírra e balladát, ahelyett, hogy - mint azt magas helyen nyomatékosan elvárták tőle - alkalmi köszöntőverssel szolgált volna a Magyarországra látogató császári párnak. Nagy kár, hogy mindez pusztán irodalomtörténeti legenda: a vélelmezett nyomásgyakorlás s így az arra reagáló bátor gesztus is bizonyíthatatlan, ráadásul még az 1857-es keletkeztetés sem tűnik megalapozottnak.

Ám hagyjuk a kiábrándító filologizálást, annál is inkább, hiszen a héten tovább hömpölyög a Budapesti Wagner-napok programja: a sorban harmadik Lohengrin (Nemzeti Hangversenyterem, június 18., négy óra) mellett két Parsifal-szertartással (Nemzeti Hangversenyterem, június 17. és 19., négy óra). Parditka Magdolna és Szemerédy Alexandra meghitten ismerős szcenírozásában idén is nagy visszatérőket üdvözölhetünk Fischer Ádám csapatzászlaja alatt: így Christian Franz és Erich F. Halfvarson társaságában elénk lép az ezúttal Kundryként vendégelt nagyszerű Waltraud Meier is.

Miskolcon mindeközben végéhez ér majd az idei operafesztivál, amelynek sajnálatosan megrövidült eseménysorozata még így is ígér pár izgalmas estét az elkötelezettek számára. Ilyen kitüntetett produkció lesz a komolyzenéhez merész kötetlenséggel közelítő lengyel kvartett, a MozART Group "komédia és kabaré vonósnégyes" koncertje (Miskolci Nemzeti Színház, június 17., hét óra), s persze az ez évi verdiánus fesztivált lezáró Verdi-gála is (Miskolci Nemzeti Színház, június 19., hét óra). Amíg Miskolcon valami véget ér a héten, addig Sopronban éppen csak elkezdődik a Régi Zenei Napok programja: szombaton Malcolm Bilson fortepiano koncertje nyitja a sorozatot (Liszt Ferenc Kulturális Központ - Liszt terem, június 18., hét óra), másnap pedig a preklasszikus művek előadásainak kanadai specialistája, a szoprán Nancy Argenta ad dalestet - Henry Purcelltől Johannes Brahmsig kalandozva (Liszt Ferenc Kulturális Központ - Petőfi terem, június 19., nyolc óra).

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

A mókamester

„Mindenki nyugodjon le. Újra jó a víz Fehérváron” – közölte Takács Péter a Facebookon, egy szurikátát ábrázoló mémmel illusztrálva. Ez nagyjából azt jelenti, hogy eleve valami piti ügyről, műbalhéról volt szó.

A lélekkufárok

„Felkérjük Kuminetz Gézát (rektor atya – a szerk.), hogy tartsa fenn a dékán fegyelmi döntését, és szükség esetén követelje meg azon oktatók önkéntes távozását, akik tartósan aláássák az intézmény keresztény identitását” – áll a CitizenGO nevezetű „ultrakonzervatív” (lefordítva: bigott) lobbiszervezet hazai lerakatának augusztus 28-án kelt, Megvédjük a keresztény oktatás szabadságát a Pázmányon! című petíciójában.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”