A héten egyebekben körvonalazódni kezd a bicentenáriumi Liszt-emlékév programja, s habár az igazi, a hivatalos nyitányra még várnunk kell kicsinyég, Csalog Gábor márványtermi zongoraestje már csütörtökön roppant kiadós előleget kínál (január 13., hat óra). Vásáry Tamás két folytatólagos hangversenye mindazonáltal még a tavalyi évfordulós szerző, Chopin zongoramuzsikájával gyönyörködtet (Festetics-palota, január 15. és 16., hét óra), míg a hét világjáró sztárvendége, Borisz Berezovszkij egyik parádés hazai számát, Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét hozza el Budapestre (Nemzeti Hangversenyterem, január 14., fél nyolc). Az orosz virtuóz szűk másfél éve a Fesztiválzenekarral adott nálunk koncerteket, most pedig a Concerto Budapest Richter-mesterbérletét fogja jelentékenyen erősíteni, ám akárcsak 2009-ben, úgy ezúttal is egy Sosztakovics-szimfónia előadásával osztozkodik majd a koncertlátogatói figyelemben. Keller Andrásék az 1937-es ősbemutatójú V. szimfóniát választották ez alkalomra, mely alkotást ekképp méltatta az egykorú pártsajtó: "a szovjet művész kreatív válasza a megalapozott bírálatra". Sosztakovics ugyanis e diadalmas zárlatú mű révén keveredett ki a Kisvárosi Lady Macbethre kimondott sztálini anatéma hatálya alól, miután a d-moll szimfóniából a hivatalos kritika, közelebbről az író Alekszej Tolsztoj az új szovjet embertípus formálódását és kétség nélküli győzedelmét vélte kicsendülni. Akárcsak Sosztakovicsról, úgy Prokofjevről is kimondatott a harmincas évek közepén a pártszerű bírálat, amely "degenerált modernizmussal" bélyegezte meg mindkét komponistát. Az utóbbi zeneszerző e fenyegetett életszakaszát a Budafoki Dohnányi Zenekar idézi a hét végén a Rómeó és Júlia I. szvitjével, amit Csajkovszkij-slágerszámok között hallhatunk majd az Olasz Kultúrintézetben (január 16., fél nyolc).
Figyelmébe ajánljuk
Klasszissal jobban
- - minek -
Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.
Közös térben, külön utakon
A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.
Válás brit és merikai módra
Volt egy pillanat a 80-as években, amikor a Kathleen Turner és Michael Douglas közötti izzó szexuális feszültség önálló (és jól jövedelmező) életre kelt, és csaknem saját minifilmfolyamot teremtett.
Talán nem is ember
A berber gazdálkodó két fia Szíriába szökik, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez csatlakozzon.
Anyu vigyázó tekintete
Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigorúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.
Éden délen
- - turcsányi -
Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.
Hol nem volt
Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.