A héten egyebekben körvonalazódni kezd a bicentenáriumi Liszt-emlékév programja, s habár az igazi, a hivatalos nyitányra még várnunk kell kicsinyég, Csalog Gábor márványtermi zongoraestje már csütörtökön roppant kiadós előleget kínál (január 13., hat óra). Vásáry Tamás két folytatólagos hangversenye mindazonáltal még a tavalyi évfordulós szerző, Chopin zongoramuzsikájával gyönyörködtet (Festetics-palota, január 15. és 16., hét óra), míg a hét világjáró sztárvendége, Borisz Berezovszkij egyik parádés hazai számát, Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét hozza el Budapestre (Nemzeti Hangversenyterem, január 14., fél nyolc). Az orosz virtuóz szűk másfél éve a Fesztiválzenekarral adott nálunk koncerteket, most pedig a Concerto Budapest Richter-mesterbérletét fogja jelentékenyen erősíteni, ám akárcsak 2009-ben, úgy ezúttal is egy Sosztakovics-szimfónia előadásával osztozkodik majd a koncertlátogatói figyelemben. Keller Andrásék az 1937-es ősbemutatójú V. szimfóniát választották ez alkalomra, mely alkotást ekképp méltatta az egykorú pártsajtó: "a szovjet művész kreatív válasza a megalapozott bírálatra". Sosztakovics ugyanis e diadalmas zárlatú mű révén keveredett ki a Kisvárosi Lady Macbethre kimondott sztálini anatéma hatálya alól, miután a d-moll szimfóniából a hivatalos kritika, közelebbről az író Alekszej Tolsztoj az új szovjet embertípus formálódását és kétség nélküli győzedelmét vélte kicsendülni. Akárcsak Sosztakovicsról, úgy Prokofjevről is kimondatott a harmincas évek közepén a pártszerű bírálat, amely "degenerált modernizmussal" bélyegezte meg mindkét komponistát. Az utóbbi zeneszerző e fenyegetett életszakaszát a Budafoki Dohnányi Zenekar idézi a hét végén a Rómeó és Júlia I. szvitjével, amit Csajkovszkij-slágerszámok között hallhatunk majd az Olasz Kultúrintézetben (január 16., fél nyolc).
mi a kotta? - Gianni és Márió
Riadalomra semmi ok, e heti ajánlónk címe ugyanis nem az olasz ajkú celebvendéglősre és az ugyancsak mediterrán hangulatot gerjesztő celebharmonikásra utal, hanem az elkövetkező napok új és rendhagyó operaprodukciójára. Merthogy két egyfelvonásos kerül egymás mellé péntek este, az 1918 óta rajongott Gianni Schicchi (képünk a New York-i ősbemutató végrendelkezési szcénáját mutatja), valamint Vajda János 1988-as operája, a zenéjében itt-ott Puccinira is visszautaló Márió és a varázsló.
S ami a leginkább meglepő: a helyszín a Budapesti Operettszínház lesz, ahol ebben az évadban a repertoárral együtt a műfaji választék is bővül, s ez okvetlenül figyelemre érdemes fejlemény (január 14., hét óra). Schicchit az operaházi vendég, Kálmán Péter adja majd, míg a démoni Cipolla szerepét a társulat musicalszekciójának egyik kulcsfigurája, Szabó P. Szilveszter fogja alakítani - mindketten Kerényi Miklós Gábor rendezői iránymutatásait híven követve. S ha már nem megszokott helyszínről írtunk, hát a héten az "budai Danubia Zenekar is új bérleti játszóhelyet avat: a Nemzeti Színházban rendezendő koncertjükön nemcsak Vukán György és Balázs Elemér lép majd fel, de a Nemzeti ifjú színészei is, hogy énekszavukat hallassák Gershwin és Bernstein műveiben (január 15., hét óra).
