A héten aztán egy másik híres romántulajdonos, a málé Nemorino is elénk lép a Szerelmi bájital szcenírozott, kerti előadásán ("budai Társaskör, június 22. és 23., nyolc óra). Elnyűhetetlen, garantált sikerű darab, akárcsak a lefejezett Lamoraal, Gavere hercege és Egmont grófja alakját idéző Egmont-nyitány, mely forradalmas koncertszámmal a MÁV Szimfonikus Zenekar indítja majd szabadtéri Beethoven-hangversenyét (Vajdahunyad vára, július 16., fél kilenc). Beethoven éppenséggel 1809-ben látott hozzá a Goethe színművéhez tervezett kísérőzene megírásához, abban az évben tehát, amikor Haydn elhunyt és Mendelssohn megszületett. Az idén okkal-móddal ünnepelt két komponista két vonószenekari koncerten jut majd szerephez az előttünk álló héten: a Fertődről visszatérő Budapesti Vonósok a Budavári Városházán köszöntik Haydnt, s egyszersmind a "Búcsú" szimfóniával rövid időre könnyed nyári búcsút is vesznek tőle (július 20., hét óra), míg a Liszt Ferenc Kamarazenekar Mendelssohn 10. h-moll vonósszimfóniájával fogja indítani a kiscelli romtemplomba kihelyezett estjét (július 19., nyolc óra). Ez utóbbi hangulatos színhelyen azután még két további koncertet is tartanak majd Rolla Jánosék a nyár folyamán, mely eseményekről idejekorán híradással leszünk.
mi a kotta? - Jönnek az etiópok!
A múlt héten a talán leghíresebb óegyiptomi fiktív hadvezérnél, az etiópok felett győzedelmeskedő Radamesnél hagytuk el a szót, s most vele is folytatjuk, hiszen Eötvös Péter kamaraoperájának nyomában pénteken a Verdi-féle alapmű is felhangzik, méghozzá a fővárosban: a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon (július 17., fél kilenc). "...Verdi, mielőtt ez operája vezérkönyvének írásához fogott, kétségkívül szorgalmasan és nagy figyelemmel átlapozta mind ama mesterek partitúráit, kiket sokáig fölöslegesnek tartott szép múzsájának bemutatni, s akik nélkül is építtetett palotákat Genuában, Flórencben és Milanoban.
Sőt, ha szívére teszi kezét, még azt is be kell vallania, hogy Liszt 'Erzsébet oratórium'-át is hallotta, Lohengrin, Afrikai nő, Faust s más egyéb vezérkönyvek mellett. Azt nem is említve, hogy a saját maga operáival feküdt le mindig pihenni, s az azokban már egyszer kilőtt nyilakat álomlátásai után ismét kihegyezte s aztán messzebbre lőtt velük" - írta az 1875-ös pesti bemutató után a Zenészeti Lapok, ám hiába volt az elismerést kísérő fanyalgó tenor, az Aida nálunk is az egyik legnépszerűbb dalművé vált, és az is maradt mindmáig. A nagy egyiptológus, Auguste Mariette (Mariette bej - képünkön fezben) novellavázlatán alapuló opera hazai előadásaiban nemzetközi csillagok egész sora fellépett már, Carusótól Domingóig - hogy hamarjában csak két korszakos Radamest említsünk. A Margit-szigeten most Kocsár Balázs és a debreceniek produkciójában, s néhány, már ismerős vendégművész (így például az Amnerisként fellépő Francesca Provvisionato) főszereplésével találkozhatunk sokadjára az élve eltemetett szerelmespár történetével.
